„Kétségbevonhatatlan tény, hogy az oroszok ellopták a cégünket, mi pedig nem engedjük meg, hogy ezt a legitimitás mögé elrejtsék” - jelentette ki Jacob Aarup-Andersen, a Carlsberg elnök-vezérigazgatója. Régóta húzódó vitáról van szó, hiszen a dán sör igen népszerű Oroszországban, helyi leányvállalata, a Baltika nyolc főzdéjében összesen 8400 embert alkalmaztak. Csakhogy Putyin 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, amelyet Dánia – a NATO-tagállamok döntő többségével együtt – azóta is támogat.

A nyugati cégek megkezdték a kivonulást Oroszországból, de a sörözőket nemigen lehet áthelyezni, ezért megkezdődött a huzavona a Carlsberg és az orosz állam között. Ezt az orosz állam brutális akcióval zárta le: saját kezébe vette a Carlsberg nyolc oroszországi sörgyárát, idén júliusban lecserélve az egész vezetést. Hogy jutottak el idáig? Moszkva rém rossz távozási feltételeket ajánlott: közölték, hogy a piaci érték feléért lennének hajlandók a sörözők átvételére. Ezenkívül 10%-os tranzakciós adót is kiróttak a Carlsbergre. Orosz részről mindezt egy kormányzati albizottság intézte, amelynek feladata a háborús kassza feltöltése „az ellenséges államok vagyonának kisajátításával”. Dánia ellenséges államnak számít Moszkvában, amióta nyíltan támogatja Ukrajnát.

Ha így állt a helyzet mindjárt 2022. február 24-én, akkor mit keresett a Carlsberg Oroszországban, ahol szinte egyből megkezdődött a külföldi vagyon kisajátítása?

Pénzt keresett, méghozzá nem is keveset. Ezért nem siettek a távozással, és reménykedtek abban, hogy találnak valamilyen kiskaput az orosz szankciókkal szemben. A Baltika piacvezető a hatalmas országban, ahol tavaly – a háború ellenére – megkétszerezte a profitját.

Az USA közbelép

A világ egyik legtekintélyesebb egyeteme, a Yale Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően listát kezdett összeállítani azokról a külföldi cégekről, amelyek azóta is üzletelnek az orosz diktátorral. Yale „szégyenlistájára" felkerülni nem épp dicsőség, de komoly üzleti hátránnyal is járhat, hiszen az USA pénzügyminisztériuma szankciókat alkalmazhat azzal a céggel szemben, amely akarva-akaratlanul támogatja Putyin háborúját Ukrajnában. A Carlsberg, miután le akart kerülni a listáról, júniusban közölte, hogy talált egy jelöltet, amely megvásárolná a Baltikát. Csakhogy ez a jelölt nem nyerte el Putyin tetszését, és a hatóságok lesújtottak: júliusban átvették a Baltikát. A dánokat kiseprűzték, de ezt ügyesen csinálták, mert egy régi-új embert állítottak a Baltika élére: Tajmuraz Bollojev a Carlsberg megbízásából 1991 és 2004 között már vezette a céget Oroszországban. Hű maradt Putyinhoz, és most az ő nevében vezeti a piacvezető céget Oroszországban. Ráadásul Tajmuraz Bollojev mint a Carlsberg embere nem került fel a nyugatiak szankciós listájára. A Carlsberg így futhat a pénze után, és egyre csekélyebb esélye van arra, hogy bármiféle kárpótlást kapjon azért, mert az oroszok lenyúlták a Baltikát, melyet a dánok tettek piacvezetővé Oroszországban.

Moszkva mindent tagad

„Semmi köze sincsen a Carlsberg elnök-vezérigazgató állításának a valósághoz” – deklarálta Marija Zaharova, a külügy szóvivője. Szerinte „csak átmenetileg kerültek állami kézbe a részvények”. A Moscow Times szerint több száz nyugati cég járt hasonlóképp 2022. február 24. után. Vagy kénytelenek voltak jelentős árengedményt adni azért, hogy kilépjenek az orosz piacról, vagy egész egyszerűen leírták oroszországi vállalkozásukat. Oroszországban már törvény mondja ki, hogy „nincs ingyenes távozás” az orosz piacról – állapítja meg a Carlsberg-üggyel kapcsolatban a Moscow Times.