Alapjaiban rajzolták újra a divatipar erőviszonyait az ultrafast-fashion képviselői, a filléres árakkal és szinte folyamatosan frissülő kínálattal kecsegtető, főleg Kínából szállító webáruházak. Itthon a Shein 2020 óta hódít, a Temu pedig tavaly érkezett meg elődjét is túlszárnyaló lendülettel, még agresszívebb influenszer-marketinggel és legalább annyira problémás munkakörülményekkel.

A klasszikus fast-fashion áruházak, mint amilyen a spanyol Inditex tulajdonában lévő Zara vagy a svéd H&M, így most annak a meccsnek a másik oldalán találják magukat, amelyet az 1990-es és 2000-es években sikerrel vívtak meg a luxusmárkákkal szemben. Akkor ők voltak azok, akik gyakrabban megújuló kínálattal és megfizethető árakkal nyerték meg maguknak a vásárlókat, új kihívóikkal szemben viszont már ők tűnnek drágának és lassúnak.

A Magyarországon is népszerű divatcégek nem akarják tétlenül nézni, ahogy fogyasztóik átpártolnak az új riválisokhoz. Néhány esetben akár az árversenyt is megpróbálják felvenni a néhány ezer forintos kínai termékekkel, ha ez nem lehetséges, célba veszik a némileg fizetőképesebb fogyasztói rétegeket. Fegyverként ott van a kezükben a luxustermékekhez ugyan nem fogható, de a filléres áruknál magasabb minőség, illetve az új szereplők felé irányuló, fenntarthatósággal és a kizsákmányoló körülményekkel kapcsolatos kritikák. Igaz, ezeken a területeken ők sem feddhetetlenek, és a Shein és a Temu mellett a használtruha-piaccal szemben is védekezni kényszerülnek.

Az Inditex a divatipar legnagyobb szereplője világszinten, 2022-ben 32,6 milliárd euró (mintegy 12,8 ezer milliárd forint) értékében adott el ruhatermékeket, ez közel ötöde az az évi magyar GDP-nek. Az eladások mintegy háromnegyede a legismertebb márkához, az itthon is sokak által kedvelt Zarához köthető, de jelentős részt vállal az értékesítésből a Pull&Bear, a Bershka, a Stradivarius, és a Massimo Dutti is.

Az alapító Amancio Ortega 1963-ban kezdett ruhagyártással foglalkozni, a Zara 1975-ben született meg, a nemzetközi piacra pedig az 1980-as évek végén lépett ki. Ortega annak ellenére él visszahúzódó életet, hogy időközben a világ egyik leggazdagabb embere lett. Egy darabig vezette is a legnagyobb vagyonnal rendelkezők listáját, jelenleg pedig Európa harmadik leggazdagabbja, több mint 100 milliárd dolláros vagyonnal (több mint 36 ezer milliárd forint). Az irányítása alatt álló divatcégeket 1985-ben vonta össze az Inditex létrehozásával, a cég úgy lépett a madridi tőzsdére 2001-ben, hogy két évvel korábban még csak fénykép sem jelent tulajdonosáról a sajtóban.

Amancio Ortega, a Zara alapítója érkezik az uruguayi elnök, Jorge Batlle fogadására

AFP / Miguel Riopa

A bejáratott márkáknak van egy kevésbé ismert mostohatestvére is. A Leftiesnek már a neve (leftover – ‘maradék’ szóból) is árulkodó: az Inditex 1993-ban azért indította útjára a márkát, hogy megszabaduljon az előző szezonokból raktárban maradt Zara-termékektől. Egészen 2014-ig saját honlapja sem volt, mindössze néhány spanyolországi és portugáliai üzletben csaphattak le a vásárlók a kedvező áron kínált ruhadarabokra. Azt pedig, hogy az Inditex még most sem tekint a Leftiesre divatportfóliójának teljes jogú tagjaként, az is jól jelzi, hogy a csoport honlapján továbbra sem szerepel a márkák között.

Azt már 10 évvel ezelőtt felismerte a spanyol ruhaipari cég, hogy a Lefties többre hivatott, mint a raktárban maradt Zara-darabok rásózása a vékonyabb pénztárcájú vagy a trendekre kevésbé fogékony vásárlókra. Az internetes értékesítés megindulásával párhuzamosan ekkor kezdett saját, alacsony árkategóriás kollekciókat piacra dobni a márka. Azóta Spanyolországban elérte az évi 5 millió vásárlót, Portugáliában pedig tavaly népszerűbb volt, mint a Zara. Az elmúlt években pedig óvatosan, de kitette a lábát az Ibériai-félszigetről is, a Reuters szerint jelenleg 17 országban van üzlete.

Hazánkba még nem érkezett meg – bár a cég már két évvel ezelőtt regisztrálta a lefties.hu internetes oldalt –, de a szomszédba már igen: a délnyugat-romániai Craiovában tavaly októberben nyílt meg a Lefties üzlete. Bár bőségben nem tudja felvenni a versenyt a Lefties a Sheinnel, árakban igen: egy sima fehér pólóhoz akár 15 lej (1200 forint) alatt is hozzájuthatnak a romániai vásárlók, ennél olcsóbbat a kínai vetélytárs sem igazán tud ajánlani számukra. A Zara román webáruházában egy hasonló termék 3000 forint körül kezdődik, a Leftiesnél és a Sheinnél ennyiért már egy farmernadrághoz is hozzájuthatunk. Az is beszédes, hogy a Lefties oldalán – szemben a Zaráéval – a termékeket ár szerint is sorba rendezhetjük.

A kiszállítás árát és sebességét tekintve Romániában veri a Lefties a Sheint. Előbbi 19 lejért 3-5 napos kiszállítást vállal, utóbbi 11-15 nap alatt és némileg magasabb áron viszi házhoz a rendelt terméket, bár 44,55 lej (3500 forint) ingyenes a kiszállítás. A Lefties házhozszállítási tarifája és tempója ugyanakkor nem jelent újdonságot a Zarához képest, amely ugyanezt tudja kínálni, kiegészítve egy valamivel drágább, de még gyorsabb opcióval, ezt a Leftiesről rendelve nem tudjuk igénybe venni.

Arról nincs hír, hogy a közeljövőben Magyarországra hozná a márkát az Inditex. Szüksége lenne rá: a Google Trends adatait vizsgálva az elmúlt 12 hónapban 15 megyében már népszerűbb volt a Shein, mint akár a Zara, akár a H&M, a spanyol márka pedig csak a fővárosban váltott ki nagyobb érdeklődést, mint kínai és svéd riválisa.

H&M üzlet

AFP / NICOLAS ASFOURI

Amellett, hogy saját filléres termékeiket is piacra dobják, más eszközei is vannak a divatcégeknek, hogy felvegyék a harcot a kínai webáruházakkal. A H&M éppen a magasabb kategóriás árukkal próbálja védeni pozícióit, a tavalyi párizsi divathéten egy több száz dolláros kollekcióval állt elő. Ez persze bőven kilóg a svéd áruház kínálatából, de jól jelzi az irányt, amerre haladnának: a McKinsey éves divatipari jelentésének legfrissebb kiadása szerint a H&M raktáraiban található termékek átlagára 26 dollár (kb. 9500 forint) volt, ezt közelítenének a Zara 34 dolláros (12,4 ezer forint) értékéhez, és távolodnának a Shein jóval alacsonyabb (14 dollár, mintegy 5 ezer forint) átlagárától.

Persze nem egyszerű áremelésről van szó, az új kollekciók a minőséget és a fenntarthatóságot szeretnék hangsúlyosabbá tenni a ruhavásárláskor döntő szempontok között. Ez nem egyszerű feladat, hiszen a magasabb jövedelmű, igényesebb vásárlók minden bizonnyal nem a H&M üzletében teszik meg az első kört, amikor új ruhák után nézelődnek, a luxusmárkákkal szemben pedig továbbra is az ár marad az elsődleges versenyelőnye a skandináv divatcégnek.

A Shein ellen támadási felületet nyújtó szempontokkal, a fenntarthatósággal és a munkakörülményekkel kapcsolatban pedig az jelent gondot, hogy a fast-fashion szereplőinek sem patyolattiszta a múltja ezen a téren. A H&M ellen az Egyesült Államokban azért indult csoportos kereset 2022-ben, mert valótlanul állították egyes termékeikről, hogy környezetbarát módon készültek. A beszállítóinál pedig több alkalommal derült fényt problémás munkahelyi viszonyokra. 2011-ben Kambodzsában egy hét alatt 300 dolgozó lett rosszul egy, a H&M-nek szállító cég gyárában, egy 2017-es jelentés szerint pedig Mianmarban 14 éves gyerekeket alkalmaztak a cég egyik beszállítójánál, 50 forint körüli órabérért, heti 6 napon. Néhány éve, 2020-ban pedig egy olyan partnerétől kellett elhatárolódnia a cégnek, amelyről kiderült, hogy ujgur kényszermunkát is alkalmazott.

Hasonló botrányokban a Zara is érintett volt. Többek között az ő termékeiket is előállították abban a bangladesi gyárban, amely 2013-ban 1134 halálos áldozatot követelve, mintegy 2500 embert megsebesítve összeomlott. 2017-ben törökországi Zara üzletekben árult ruhákban találtak a textilgyárak dolgozóitól származó cetliket, amelyeken kifizetetlen bérekre panaszkodtak. Egy évvel korábban pedig gyerekmunkára utaló bizonyítékokat találtak a cég gyáraiban.

A fast-fashionnel kapcsolatos fenntarthatósági aggodalmak pedig nehezen teszik elképzelhetővé, hogy éppen ezzel reklámozzák magukat a károsanyag-kibocsátáshoz mind a gyártás, mind a szállítás során nagy mértékben hozzájáruló divatcégek. A McKinsey szerint a vásárolt ruhákat tulajdonosaik átlagosan mindössze hét alkalommal viselik, mielőtt a kukában landolnának, a textilgyártás pedig nagyobb mértékben járul hozzá az üvegházhatáshoz, mint a nemzetközi repülőjáratok és a tengerjáró hajók együttesen.

Fast fashion láncok kidobott ruhahegyei között válogatnak a helybeliek a ghánai Accrában

AFP / Jean-Francois FORT / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

Hiába szerepel mind a H&M, mind a Zara honlapján, hogy milyen sokat tesz a zöldebbé válás érdekében a két cég, akiknek a környezettudatosság meghatározó szempont ruhavásárláskor, jó eséllyel nem őket választják, hanem mondjuk valamelyik használtruha-üzletet. Új kihívók pedig erről a területről is érkeznek, elég csak az elmúlt másfél évben Magyarországon is felfutó Vintedre gondolni.

A Zara a használtruha-trendet is megpróbálja meglovagolni, 2022-ben, az Egyesült Királyságban indult el a Zara Pre-Owned, amelynek felületén a spanyol cégtől vásárolt termékekkel kereskedhetnek a felhasználók, de emellett megjavíttathatják vagy akár el is adományozhatják a Zarától vásárolt ruhadarabjainkat. A hulladéktermelést és a nyersanyag-felhasználás visszaszorítását célzó platform már 14 országban elérhető, köztük Szlovákiában és nyugati szomszédainknál, Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban is. Hasonló lépést a H&M is tett, a svéd cég egyes európai üzleteiben árul használt ruhákat október óta.