Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A közel 130 éves M1-es metrót a világ tizennyolc legjobbja közé válogatta a CNN, olyan óriások mellett, mint a dél-koreai Szöul fűtött ülésekkel felszerelt kocsijai, vagy a kínai Sanghaj városának 40 millió embert kiszolgáló 19 metróvonala.
Európán belül a budapesti kisföldalatti a párizsi, a koppenhágai, a londoni, a glasgow-i, a kijevi, és a berlini hálózattal kelt versenyre. A listára került még a pekingi, a tokiói, a szöuli, a New York-i, a mexikóvárosi, a szingapúri, a moszkvai, a sanghaji, a chicagói, a delhi és a hongkongi metró.
A lap kiemeli, hogy a magyar mérnökök a 19. század végén az elektromos meghajtású technológia legkorábbi úttörői közé tartoztak, nem utolsósorban a vasút területén.
Bár Londonban nyílt meg az első földalatti vasút, kezdetben hagyományos gőzmozdonyokat használtak. Budapestre hárult a feladat, hogy megépítse a világ első villamosított földalatti metrórendszerét.
Az 1896-ban átadott M1-es vonal radikális előrelépést jelentett a városi tömegközlekedésben, mivel elektromos világítást vezetett be az állomásokon és a kocsikban, emellett először használtak kétirányú kocsikat, és felsővezetékrendszert a vonatok áramellátására a földfelszíni érintősín helyett.
A vonalat úgy tervezték, hogy a városlakókat a Városligetbe szállítsa anélkül, hogy villamoskocsikkal és villanyvezetékekkel rontsa az elegáns Andrássy úti utcaképet. Bár az elmúlt közel 130 év során sok változáson ment keresztül, de a vonal apró szerelvényei még mindig naponta mintegy 80 ezer utast szállítanak.
