A megkérdezettek 47 százaléka szerint csoda, hogy még működik a magyar egészségügy, több mint egyharmaduk azt tervezi, hogy elhagyja a pályát, illetve külföldre megy dolgozni, és tízből nyolc szerint romlott a közszolgáltatások színvonala – derül ki egy, a magyar orvosok körében végzett felmérésből, amelynek eredményeiről a Népszava számolt be.

Kollégái közérzetéről Rékassy Balázs orvos, egészségügyi-közgazdász készített szeptember közepén kutatást a Webdoki szakmai portál olvasói között. Négy nap alatt több mint ötszázan töltötték ki a kérdőívet, a válaszadók túlnyomó többsége (87 százalék) 55 év feletti, állami ellátásban dolgozó gyógyító volt.

Az orvosok 85 százaléka szerint az egészségügy helyzete romlott a négy évvel ezelőtti, és máig 900 milliárd forintot felemésztő béremelés óta. Saját életszínvonaláról 66 százalék állította, hogy a béremelés hatására javult, negyedüknek nem változott. Nagyjából 8 százalékuknak romlott az egzisztenciális helyzete. Az életszínvonala megtartásához a válaszadók fele ugyanannyit dolgozik, mint korábban, 39 százalékuk pedig többet, és körülbelül 10 százalékuk állította, hogy kevesebb időt tölt gyógyítással, mint a béremelés előtti években.

A közszolgáltatások színvonala a válaszadók 79 százaléka szerint romlott, illetve jelentősen romlott. Saját munkakörülményeit a válaszadók 42 százaléka változatlannak ítélte, és csaknem ugyanennyien vélekedtek úgy, hogy rosszabb körülmények között dolgoznak.

Arra a kérdésre, hogy mit tart a magyarországi egészségügy legnagyobb előnyének, 47 százaléktól az a fent már említett válasz érkezett, hogy csoda, hogy még működik.

Csaknem negyedük pedig az ingyenességet jelölte meg, és mindössze az orvosok öt százaléka gondolta a rendszer előnyének, hogy hozzáférhetőek az ellátások. A hiányosságok közé sorolták a források szűkösségét, az önálló ágazatvezetés hiányát, a túlterheltséget, a motiváció, a teljesítményértékelés és az elismerés hiányát.