Kiadta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a nemrég zárult minimálbér-kutatása első jelentését. A kutatást az új elnök, a Parragh Lászlót váltó Nagy Elek kezdeményezte, a kérdések a minimálbér- és garantáltbérminimum-emelésről alkotott vállalkozói véleményekről, a béremelések hatásairól és az emelés okozta nehézségek kezelési lehetőségeiről szóltak.

Mint ismert, a következő három évre szóló bérmegállapodást hétfő reggel írta alá a kormányzat, a munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek. A Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint a minimálbér így 2025-ben 9 százalékkal, bruttó 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, bruttó 328 600 forintra, 2027-re 14 százalékkal, bruttó 374 600 forintra emelkedik. A garantált bérminimum 7 százalékkal, bruttó 348 800 forintra nő jövőre. Minderről az elemzésünk itt olvasható:

Az MKIK kutatása idején ezek még nem voltak ismertek. A most megjelent gyorsjelentés megállapította, hogy

• a vállalkozások közel kétharmada úgy véli, egy 10%-os minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés legalább ilyen mértékű költségnövekedést jelentene. A legjellemzőbb válaszreakciók az áremelés (54%) és a minimum felett keresők bérének emelése. A kisebb cégek általában azonnali áremeléssel reagálnak, míg a közép- és nagyvállalatok inkább költségcsökkentést, létszámstopot vagy technológiai beruházásokat terveznek;
• a cégek 70%-a szerint technológiai fejlesztésekkel 3-5 éven belül részben kiváltható lenne a munkaerő-szükségletük;
• a válaszadók közel fele (49%) szerint a béremelés javíthatja a munkavállalói elégedettséget és motivációt, míg 34%-uk nem lát pozitív hatást. Ugyanakkor a cégek 85%-a úgy véli, hogy képes lesz kitermelni a béremelésből adódó többletköltségeket;
• a vállalkozások háromnegyede úgy véli, ha kismértékben is, képzéssel, fejlesztéssel növelhető lenne a munkatársaik hatékonysága, jövedelemtermelő képessége.

A kutatást az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) 2024. november 11–20. között végezte el, ennek során méretre, iparágra és területi elhelyezkedésre reprezentatívan kiválasztott 400 hazai vállalkozás válaszolt a témával kapcsolatos kérdőívre. A kutatást kiegészítő országos konzultáció november 25-ig zajlott, minden vállalkozásnak nyitott volt, több mint 4 ezer kitöltő véleményét gyűjtötték be. A válaszok részletes feldolgozása és elemzése november végére várható. Ezt a két kérdőíves kutatást a területi kamarák elnökeivel, főtitkáraival és szakértőivel folytatott mélyinterjúkból származó tudásanyaga egészít ki.

Nagy Elek, az MKIK új elnöke

Túry Gergely

Az MKIK szakértői a vállalkozói szektor igényei felmérésének gyorselemzése alapján az alábbi javaslatokat fogalmazza meg a minimálbér és a garantált bérminimum emelése esetleges negatív hatásainak kezelésére:

• Fokozatos, a gazdasági helyzethez igazodó béremelési ütem. Többéves bérnövelési terv kidolgozása, amely igazodik a mindenkori gazdasági teljesítményhez, az inflációhoz és a vállalkozások teherbíró képességéhez.
• A szociális hozzájárulási adó csökkentése. A szocho mértékének csökkentése, különösen a kkv-k és az alacsony bérszinten dolgozók esetében, célzott adókedvezményekkel.
• A béren kívüli juttatások bővítése. A SZÉP-kártya és más kedvezményes juttatások keretének emelése, valamint új, költséghatékony juttatási formák bevezetése, mint például a lakhatási támogatás.
• Az önfoglalkoztató és mikrovállalkozások megsegítése. Az átalányadózó egyéni vállalkozások adóterhének csökkentése az általános (40%-os) költséghányad kategóriába tartozók esetében, illetve az áfa alanyi adómentesség értékhatárának megemelése a jelenlegi 12 millióról 18 millió forintra (ezzel egy időben a kata valorizálása).
• Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO vagy hétköznapi nevén „napi bejelentő”) elősegítése. Az EFO szabályainak (létszámkorlát, időbeli korlát, munkaszerződés és az egyszerűsített foglalkoztatás közötti átmenet) könnyítése, hogy a megnövekedett munkabéreket rugalmasabb foglalkoztatással egyensúlyozhassák ki a vállalkozások.
• Állami támogatások és képzési programok. A munkahelyi képzések és átképzések támogatása, különös tekintettel a digitális technológiák és az azokhoz történő alkalmazkodóképességének, illetve ágazatspecifikus készségek, kompetenciák fejlesztésére.
• A szakképzés, felnőttképzés erősítése a minimálbér–emelés kompenzálására. A szakképzési rendszer további korszerűsítése biztosítja a vállalkozások munkaerő-utánpótlását. A felnőttképzés erősítése pedig a meglévő munkaerő fejlesztésével kompenzálja a bérnövekedés hatásait a termelékenység javulásán keresztül. Mindkét terület a munkaerőpiac igényeihez igazítottan biztosítja a szükséges jól képzett humánerőforrást.
• Kedvezményes, támogatott hitelek és beruházási támogatások. A kkv-k számára célzott, támogatott hitelkonstrukciók és beruházási támogatások biztosítása hatékonyságnövelő fejlesztésekre, például digitalizációra és automatizálásra.
• Regionális támogatási rendszer kidolgozása. A hátrányos helyzetű térségekben működő vállalkozások egyedi igényeiből fakadó, vállalkozásokra szabott támogatás a lokális foglalkoztatás fenntartására (pl. falusi helyben foglalkoztató kisvállalkozások működőképességének megvédése).
• A munkaerő-intenzív vállalkozások célzott bértámogatási programja. A nemzetgazdaságilag vagy társadalmilag fontos szerepet betöltő, munkaerő-intenzív vállalkozások (pl. hiányszakmákban működő, hiánytermékeket előállító, kulturális hagyatékot megőrző vagy megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató vállalkozások) versenyképességének megőrzése és működési stabilitásának biztosítása érdekében indokolt egy olyan célzott bértámogatási program bevezetése, amely ezen magas bérköltségszinttel működő cégeket segíti.
• Online konzultációk és visszajelzések gyűjtése. Rendszeres konzultációk és kutatások a vállalkozói szektor véleményének és igényeinek figyelembevételére a további gazdaságpolitikai (bérpolitikai) döntések meghozatalakor.