A kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekre hivatkozva 99 évre magánkézbe adná a főbb budapesti pályaudvarok ingatlanhasznosítását, írja a 24.hu a MÁV oldalán nemrég közzétett dokumentumok alapján.

Soproni Tamás terézvárosi polgármester szombaton már posztolt is arról, hogy magánkézbe vándoroltatnák a Nyugati pályaudvar környéki vasúti területeket, meghiúsítva ezzel a pályaudvar elhanyagolt területére tervezett közparkot, de a MÁV oldalán közzétett felhívások alapján sok vidéki állomás mellett a Déli, a Keleti és a Kelenföldi pályaudvar ingatlanjai is magánkézbe kerülhetnek január végén záruló pályázatokon.

A kiírás szerint az eljárás célja a fejlesztési területeken a XXI. század elvárásainak megfelelő színvonalú ingatlanfejlesztések megvalósítása. A pályázat szövege szerint a cél az ingatlanokat 2025-től 2124-ig “köztulajdonban tartani, de a fejlesztésükbe külső forrást is bevonni, hogy több helyen, gyorsabban és nagyobb eredményt lehessen elérni”.

A hivatalos indoklás szerint a lényege, hogy a pályázaton sikeresen résztvevő ingatlanfejlesztők úgy kapnak lehetőséget az adott ingatlan – vasútforgalmi részétől elhatárolt részének – kereskedelmi célú hasznosítására, hogy a fejlesztésbe vont pályaudvarok, állomások és térségük kivétel nélkül, és az együttműködés teljes időszaka alatt állami tulajdonban maradnak. A nyertes projektcégek 2025-től 2124-ig szólóan kezelhetik az összes budapesti pályaudvar ingatlanait.

Budapesten a következőket:

• a Nyugati pályaudvar teljes történeti csarnokát, a pályaudvar teljes vasútüzemi területét, a Podmaniczky utca menti beépítetlen sávot (korábbi kormányzati negyed telkei) a Dózsa György útig.
• A Keleti pályaudvar teljes történelmi csarnokát és Kerepesi útig tartó területét, beleértve a Vágány utca melletti kocsijavító-műhely területét is.
• A Déli pályaudvar teljes területét és a Mészáros utca menti területeket, minden vasútüzemi terület a Hegyalja út és a Krisztina körút között.
• A Kelenföldi pályaudvar teljes területét, valamint a Volán-pályaudvartól délre fekvő, rendkívül értékes fejlesztési területeket.

Vitézy Dávid fővárosi képviselő a 24.hu megkeresésére mindezt úgy kommentálta, ami történik, az egyenesen a tipikus, 1990-es évek eleji rablóprivatizációs modellt követi. Szerinte nem kérdéses, hogy az ingatlanokban óriási a potenciál, ám a legnagyobb probléma a kiírással az, hogy semmilyen megkötést nem tartalmaz a város fejlesztésére és a jövőbeni vasúti forgalomra, funkcionalitásra vonatkozóan, így ha évtizedekkel később az állam módosítani szeretne a vágányképen, vagy épp bővítené a vasútállomás utasforgalmi tereit, akár átépíteni a vasútvonalat, akkor alkudoznia kell majd egy magánbefektetővel.

Szerinte konkrétan az történik, hogy a város legértékesebb területeit a közszféra bármiféle megkötés, városfejlesztési vagy vasútfejlesztési vízió nélkül piacra dobja, és ezzel egy évszázadra előre kiszolgáltatja magát a kizárólag profitérdekek mentén működő ingatlanfejlesztőknek.

Vitézy szerint

“Ilyet se nyugati demokráciákban, se arab olajmonarchiákban, se távol-keleti, viharos sebességgel épülő nagyvárosokban nem csinálnak (…) Egy ilyen mértékig egyoldalú és az államot, a vasutat és az utasokat 99 évre magánérdekeknek kiszolgáló tender Afrikában vagy Latin-Amerikában is meglepetést szülne.”

A MÁV a 24.hu kérdésére válaszolva azt állította, az önkormányzatok a fejlesztési folyamat érdemi részesei lesznek, és további egyeztetések várhatók a koncepciók véglegesítésére. Most megismerik a potenciális ingatlanfejlesztők javaslatait és elképzeléseit, majd, miután kiválasztották a fejlesztőket és a befektetőket, a pályázat legfelső, országos szintjén létrehoznak a MÁV-val közös projektcégeket.

A Főpolgármesteri Hivatal a 24.hu megkeresésére azt felelte, hogy az érintett ügyben egyeztetés nem történt, a fejlesztési terveket, azok hatásait tanulmányozzák, az ügyben illetékes Építési és Közlekedési Minisztérium pedig nem reagált a lap megkeresésére.

Frissítés: Hétfő délelőtt Vitézy hosszú Facebook-posztot élesített, ebben ostorozza tovább a mávos projektet: