Hónapok vannak még hátra a nyugdíjasok áfa-visszatérítésének beindulásáig, de sok kisebb kereskedő már most fogja a fejét, mert kifejezetten drága lesz a pénztárgépeket alkalmassá tenni arra, hogy a nyugdíjas valóban élni tudjon a jogaival. A kisboltok többségében ugyanis – bár be van kötve a NAV-hoz – nem „okos” a pénztárgép, ezért nem is lehet olyan egyszerűen megoldani a problémát, mint a nagy kiskereskedelmi láncoknál.

A legegyszerűbb megoldásnak az tűnhet, hogy a pénztárgépeknél minden áfakategóriánál alkategóriákat kell létrehozni, az adó-visszatérítésre jogosító termékek esetén a betű utáni két szám megváltoztatásával már létrehozható olyan regiszter, ami alapján elkülöníthetők lennének az áfa-visszatérítésre jogosító termékek a többi megvásárolt árutól – mondta Farkas András, a Pénztárgépnagyker.hu Kft. tulajdonosa az Mfor-nak.

Hozzátette: ehhez igazából semmilyen eszköz nem szükséges,

viszont kell jó memória a pénztáros részéről abban az esetben, ha sok ilyen termék lesz.

Ennél a megoldásnál csak az a kérdés, hogyan lesz az adott vásárlóhoz kötve, azaz honnan fogja tudni az államkincstár, hogy melyik nyugdíjasnak kell kiutalni az áfát, mert nevet, címet, adóazonosítót már nem ilyen egyszerű rögzíteni.

Mónus Márton

Egy másik lehetőség az, ha a bolt vonalkódolvasót csatlakoztat a pénztárgéphez, de ennek költségei már a tulajdonost terhelnék. Itt a nyugdíjas kedvezménykártyájának vonalkódja egy speciális mezőbe kerülne, amit a pénztárgép továbbít a NAV felé. Igen ám, de ehhez a gép szoftverét is módosítani kell, ami eleve 1-2 munkanapot vesz igénybe, ráadásul az adott pénztárgépet újra kell engedélyeztetni a 2017-ben a Kormányhivatalba olvasztott Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál (MKEH), valamint a NAV-nál is, aminek szintén vannak nem elhanyagolható költségei – mondta Farkas András.

A pénztárgép engedélyének módosítása 300 ezer forint, az egy éven belüli újramódosítás 400 ezer, az új típus engedélyeztetése 600 ezer forintba kerül. Az ügyintézési határidő 15 munkanap, ami 15 munkanappal meghosszabbítható, míg a NAV-nak 30 naptári napja van az engedélyeztetésre, de további 30 nappal meghosszabbítható. Ez tehát azt is jelenti, hogy egy adott kereskedőnek akár egy hónapig nem áll rendelkezésére a pénztárgép.

Ezenfelül további költség is felmerül: a gépnek egy olyan, 1 millió forintos vizsgán is át kell mennie, amely során független szakemberek átnézik, hogy nem tartalmaz-e a pénztárgép esetleg valamilyen rejtett funkciót, például amivel el lehet tüntetni a már rögzített (adóköteles) bevételt. A vizsgálat időtartama jellemzően több hétig is eltart.

Az e-pénztárgép lehet a legjobb megoldás, ezek már 4G-hálózaton, tényleg valós időben kommunikálnak az adóhatósággal, ezek használata azonban első körben önkéntes lesz, és csak 2026 második felétől válik kötelezővé, a most használatos gépeket pedig akár 2028-ig is használhatnák a kereskedők.

Ahhoz, hogy a fenti fejlesztések egyáltalán elindulhassanak, szükség van arra is, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium megegyezzen az érintettekkel, elsősorban az online pénztárgépek szoftvereinek fejlesztőivel, hogy a jogszabályokat megalkothassák, elkezdődhessenek a tényleges előkészületek, és a nyugdíjasok visszaigényelhessék a havonta körülbelül kétezer forint zöldség-gyümölcs áfát – jegyzi meg maróan az Mfor.