Bár Oroszország a világ java részével – köztük az általa lerohant Ukrajnával – szemben nem kapott büntetővámot Donald Trumptól, maga sem immunis az eszkalálódó kereskedelmi háború hatásaival szemben.

Mint lapunk is megírta, a tőzsdékkel együtt múlt hét óta óriási esésben vannak a nagykereskedelmi nyersolaj-árak, a piacon irányadó amerikai WTI hétfőn benézett a hordónkénti 60 dollár alá, a valamivel rendre drágább norvég Brent pedig 63 dollárra ment le. Az orosz Ural olajról mostanában nehéz naprakész információkat szerezni, a Bloomberg mindenesetre azt írja, (nem meglepő módon) az is drasztikus áresést tapasztal, és 21 hónap eltelte után most először az 50 dollár per hordó szintet közelíti.

„Nagyon szorosan figyelemmel kísérjük a helyzetet, amelyet jelenleg úgy lehet leírni, hogy rendkívül viharos, feszült és érzelmileg túlterhelt” – idézte az Interfax a Kreml szóvivőjét, Dmitrij Peszkovot hétfőn. Szavai szerint az orosz hatóságok azon dolgoznak, hogy minimalizálják „a nemzetközi gazdasági vihar” rájuk gyakorolt ​​következményeit.

Az Argus Media energiapiaci elemző-tanácsadócég adatai szerint a balti-tengeri Primorszk kikötőjében átvett orosz Ural olaj ára hordónként 52,76 dollárra zuhant még pénteken. Utoljára 2023 júniusában járt 50 dollár alatt az ára, és mivel hétfőn mind a WTI, mind a Brent tovább zuhant, azóta az Ural ára is még lejjebb mehetett.

A kőolaj ára kritikus tényező az orosz költségvetés számára, amely a kormány adatai szerint január-februárban bevételének csaknem 30%-át az olaj és a gáz értékesítéséből szerezte. Az év első két hónapjában az ukrajnai háború miatt felgyorsultak az ország kiadásai, így a bevételek bármilyen csökkenése nyomást gyakorolhat az ország pénzügyeire.

A múlt hónapban az orosz pénzügyminisztérium azt közölte, hogy az átlagos olajár várakozásuk szerint 2025-ben a hordónkénti 60 dollárhoz fog közelíteni, a korábban valószínűsített 70 dollár helyett. Ennél a forgatókönyvnél már a költségvetési hiány növekedését prognosztizálták.

Az olajár-zuhanást elsősorban az okozza, hogy a Trump-féle viszontvámok miatt egyre nagyobb az aggodalom, hogy a brutális sarcokra az USA kereskedelmi partnerei hasonlóan durva eszközökkel válaszolnak, ami egyre eszkalálódó vámháborúba hajtja a világot, lelassul a globális kereskedelem, és ezzel együtt az energiaigény is. Peszkov is arról beszélt most, hogy az árzuhanást „az Egyesült Államok azon döntése vezérli, hogy vámokat vezettek be a világ legtöbb országával szemben”.

A világ legnagyobb olajimportőrét, Kínát Trump minden vámmal együttvéve most már több mint 50%-os importsarccal terhelte meg, mire Peking 34%-os vámot vetett ki az amerikai árukra. A legnagyobb olajexportőr, a szaúd-arábiai Saudi Aramco pedig az elmúlt négy hónap legalacsonyabb szintjére csökkentette az olajárakat az ázsiai vásárlóknak a májusi beszerzésekre. Az OPEC+ pedig múlt héten váratlanul nagy termelésnövelést jelentett be, így a várható árubőség is az olcsóbb olaj felé mutat. Egyébként az OPEC+-t Szaúd-Arábia mellett épp Oroszország vezeti.

A hétfői gazdasági eseményekről szóló percről percre tudósításunk: