Tetszett a cikk?

Műgyűjtők, kereskedők, múzeumigazgatók és kurátorok, aukciósház-tulajdonosok, műkritikusok s maguk a művészek. Mindazok akik meghatározzák a kortárs művészeti piac trendjeit és árait, akik „megcsinálják” és alkalomadtán ejtik a sztárokat. A The Wall Street Journal és az Art Review szemléje alapján.

Damien Hirst For the Love of God című munkájával
Élet-halál urai?
© Műértő
A képzőművészeti folyóiratok világszerte szívesen foglalkoznak toplisták összeállításával. Noha e rangsorok tájékozódási pontot jelentenek, hiba lenne túlértékelni bármelyiküket, hiszen objektív kritériumok híján rendszerint készítőik személyes véleményét (is) tükrözik.

Ráadásul sok lista forrása sem tekinthető feltétlenül semlegesnek. Nem meglepő, ha egy művészeti magazin a köztudatban elfogadottnál is előkelőbb helyre rangsorolja azt a gyűjtőt, aki történetesen az adott folyóirat kiadója vagy azt a galériát, amelyiktől a legnagyobb hirdetési bevételeket reméli.

Írásunkban azt a listát mutatjuk be, amely talán a legizgalmasabb valamennyi közül. Egyrészt azért, mert olyan tekintélyes sajtóorgánumok állnak mögötte, mint a The Wall Street Journal és a vezető angol művészeti folyóirat, az Art Review. Másrészt pedig azért, mert együtt szerepelnek rajta mindazok, akik befolyással bírnak a kortárs művészeti életre: műgyűjtők és műkereskedők, múzeumigazgatók és kurátorok, aukciósház-tulajdonosok és műkritikusok s természetesen a művészek. Mindazok tehát, akik meghatározzák a kortárs művészeti piac trendjeit és árait, akik „megcsinálják” és alkalomadtán ejtik a sztárokat. Sokatmondó a névsor címe is: nem Top 100, hanem Power 100, azaz a kortárs művészeti élet száz legerősebb, legnagyobb befolyással bíró szereplője.

A Power 100-ban 31 gyűjtő, 22 galériás és műkereskedő, valamint 19 művész kapott helyet, így ők képezik a három legfontosabb kategóriát. Közöttük az arányok az utóbbi években viszonylagos stabilitást mutattak, bár megfigyelhető a gyűjtők pozícióinak lassú erősödése a galériák rovására.

Múzeumigazgató és kurátor csak 15 szerepel a névsorban -- kevesebb, mint korábban, szomorú bizonyítékaként annak, hogy a múzeumok egyre kevésbé rendelkeznek a nagyobb befolyáshoz elengedhetetlen anyagi eszközökkel.

Az egyéb kategóriák képviselete már lényegesen szerényebb: többek között 5 aukciósház-tulajdonos, 3 művészetivásár-szervező, 2-2 építész és műkritikus kapott még helyet a listán. A neves újságírókból álló zsűri egyetlen kategóriába se tudta besorolni Abu-Dzabi 34. helyen szereplő trónörökösét, az Emirátusok nagy vitákat kavart ambiciózus múzeumtelepítési terveinek ihletőjét és fő finanszírozóját.

A lista földrajzi összetétele kevés meglepetéssel szolgál: 56 szereplővel továbbra is meghatározó az Egyesült Államok, és 18, illetve 16 névvel Nagy-Britannia és Németország is tartja helyét a dobogón. A közép- és kelet-európai régióból 2007-ben csak a 36 éves lengyel Adam Szymczyket találjuk a rangos névsorban (a 92. helyen), aki a bázeli Kunsthalle vezetője és a 2008-as berlini kortárs művészeti biennále társkurátora. A rangsor összeállítói szerint valószínű, hogy 2008-ban már néhány orosz vagy ukrán gyűjtő is bekerül a Power 100-ba.
De kik is álltak 2007-ben a 100-as lista élén? A gyűjtői kategóriába sorolt francia François Pinault megőrizte első helyét. Pinault többek között a Gucci-csoporthoz tartozó világmárkák és -  nem mellékesen - a kortárs művek aukcionálásában különösen sikeres Christie’s tulajdonosa. Kollekciójában a listán szereplő szinte valamennyi művészt kiemelkedő alkotások képviselik, közülük néhányan éppen neki köszönhetően válthattak jegyet az elit klubba. Pinault két éve megvette gyűjteménye számára a velencei Palazzo Grassit, és a 2009-es velencei biennáléra újabb múzeum megnyitását tervezi.

A második helyen továbbra is az amerikai galériás Larry Gagosian áll. New York-i galériáiban a legnevesebb gyűjtők adják egymásnak a kilincset. A nála kiállított - vagy gyűjtők megbízásából árveréseken általa megszerzett - művek rendszerint dollárban számolva is sok millióért cserélnek gazdát. Kiállításai - Warhol, De Kooning, pop-art, Paul Noble - nagyban befolyásolják az aktuális divatot. Egy ügyfele megfogalmazása szerint a festmények ugyan önmagukért beszélnek, de Gagosian galériáiban jobban hallani a hangjukat.

A harmadik helyet a legelőkelőbben rangsorolt múzeumigazgató, a Tate múzeumok vezetője, Sir Nicholas Serota tartja. Pozíciójára jótékony hatással voltak a Tate Modern legutóbbi nagy sikerű kiállításai (Gilbert & Georg, Hélio Oiticica, Fischli & Weiss).
A negyedik helyen is múzeumigazgató, a New York-i MoMA-t 12 éve vezető Glenn D. Lowry áll. Nimbuszát ugyan megtépázta elképesztően magas fizetésének nyilvánosságra kerülése, de érdemeit - így a múzeum bővítésének levezénylését és az állandó kiállításnak az új térhez való sikeres hozzáigazítását - szakmai körökben szinte senki sem vitatja.

A 6. helyen találjuk az angol Damien Hirst személyében az első művészt. Hirst tavaly elsősorban az 1106 karátnyi gyémánttal ékesített For the love of God című művével került az érdeklődés középpontjába. A mű, melynek alapja egy emberi koponya, egyes források szerint 50, mások szerint 38 millió fontért került egy meg nem nevezett befektetői csoport tulajdonába. Az viszont biztos, hogy egy másik alkotása 9,6 millió fontért kelt el a Sotheby’snél -- a legmagasabb áron, amit élő művész munkájáért aukción valaha is adtak. Rajta kívül az amerikai Jeff Koons (13.), Richard Serra (19.), Richard Prince (26.), Robert Gober (41.), a svájci Thomas Hirschhorn (44.) és a német Gerhard Richter (50.) szerepel még a művészek közül a lista első felében.
A művészeti vásárok szervezői közül az Art Basel vezetéséről 2007 végével lemondott Sam Kellert és a posztját átvevő triumvirátus tagjait sorolták a legelőkelőbb, 11. helyre. A legbefolyásosabb építésznek a múzeumi projektjeivel világhírnevet szerzett amerikai Frank Gehry bizonyult, aki a 38. a sorban. A tollforgatók örömére a 60. helyig vitte a legjobbnak minősített műkritikus, a mindenekelőtt a The New York Timesban publikáló Roberta Smith.

A lista érdekessége, hogy magánszemélyek mellett a gyűjtői kategóriában két pénzintézet - a 62. helyre sorolt svájci UBS és a 63. Deutsche Bank - is szerepel rajta. Esetükben saját kollekciójuk kiépítése mellett szponzori tevékenységük is segítette a pozíció megszerzését.
Míg korábban szórványosan volt rá példa, most már évek óta nincs politikus a kortárs művészeti élet legfontosabb 100 szereplője között.

Emőd Péter

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

László Éva Lilla Karrier

Kortárs képtelenségek: mi lóg a falon?

Monet-reprodukció vagy virító színfoltokból megkomponált non-figuratív alkotás? Vitathatóan esztétikus Rodin-utánzat vagy egy alumíniumból és fából összegyúrt, lábfejet mintázó szobor? Pályakezdő képzőművészek lehetőségeiről, nehézségeiről kérdeztük Sándor Krisztián festőművészt, Gilly Tamás szobrászt, és egy fiatal alkotókat is pártfogoló galéria művészeti vezetőjét, Romvári Mártont. Romvári Márton és Sándor Krisztián festőművész mellett Gilly Tamás szobrász mesél a kortárs művészet szépségeiről, kihívásairól.

Kult

Kor-kérdés, avagy mi a kortárs művészet?

Az angol közalkalmazottak bérezését felülvizsgáló testület 1987-ben úgy döntött, hogy a Tate Galéria igazgatójának fizetését a nagyobb presztízzsel és gyűjteménnyel rendelkező Victoria & Albert Múzeum, valamint a Nemzeti Galéria vezetőinek javadalmazási szintjére hozza. Ezt azzal indokolták, hogy „a Tate igazgatójának a modern művészet rendkívül bonyolult problémájával kell szembenéznie”. Mintha legalábbis valamiféle veszélyességi pótlék illetné meg ezért.

Nagy Gergely (hvg.hu) Kult

Nemzeti Kortárs Gyűjtemény: mit, miből, milyen céllal?

Június 26-án kelt a Kovács Gábor bankár fémjelezte művészeti alapítvány, a KOGART bejelentése, amely szerint elindul az úgynevezett Nemzeti Kortárs Gyűjtemény létrehozása. Különös fejlemény ez: eleddig nem fordult elő, hogy a kultúrában egy magánkezdeményezés a „nemzeti” jelzővel látta volna el saját magát. A KOGART nemzeti nagyintézményi funkcióra tör, vagy csak nem tudja, mit csinál?

hvg.hu Kult

Kortárs magyar művészeket mutat be a VIVA Tv

A főként tizenéves közönséghez szóló VIVA zenés televízió új műsort indít, amelyben 35-40 fiatal, hazai képzőművészt prezentál. A sorozat egyelőre az év végéig tart, az első öt sorra kerülő művészt ma mutatták be a sajtónak a televíziós projekt munkatársai.

MTI Kult

NKA: 100 millió forint a kortárs képzőművészet támogatására

A kortárs képzőművészet speciális támogatási programjára 2008-tól 100 millió forintos keretösszeget fordítana a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) - mondta Harsányi László elnök kedden, egy galériások, műgyűjtők, művészek és újságírók számára szervezett budapesti rendezvényen.

hvg.hu Kult

Megvált a "nemzeti" jelzőtől a Kogart kortárs gyűjteménye

A júniusban még Nemzeti Kortárs Gyűjteményként beharangozott projekt neve Kogart Kortárs Művészeti Gyűjtemény lett. Az erről szóló döntés a "nemzeti" jelzőről a sajtóban lezajlott vita nyomán már korábban megszületett.