Justice Nem számít, hogy gitár, vagy sampler © Wikipedia.org

A kilencvenes évek közepén az elek­tronikus zene nagymenői arisztokratikus távolságtartással tekintettek a rockra, mint túlhaladott, kevésbé intelligens, ösztönök uralta műfajra. A kölcsönös gyanakvás jegyében a rockerek pedig lehányták az effekt­pedált, ha meghallottak egy dobprogramot. Aztán jött a bigbeat őrület: Fatboy Slim, a The Prodigy, a The Chemical Brothers, az Apollo 440, a Propellerheads megmu­tatta, micsoda energiák szabadulhatnak fel egy elektronikus alap és egy jól eltalált gitár-riff ütköztetésekor.

Úgy tűnt, megvan az egyesített elmélet, megvalósult az utópia, amelyben könnyes szemmel ölelik át egymást a gépi és kézi megoldás hívei. Az idill nem tartott sokáig, a bigbeat az ezredfordulóra behalt, és folytatódott az elektronikus zene és a rock’n’roll értelmetlen iszapbirkózása, melynek során hol az egyik, hol a másik fél került felülre. Egészen mostanáig. Tavaly minden zenei lap új hibrid-műfaj születéséről harsogott. A spanyolviaszt ezúttal nu rave-nek (meg electro rocknak, rocktronikának, sőt rock’n’rave-nek) keresztelték el a megáldott zsurnaliszták. A nyers, durva elektronikus hangokkal dolgozó, a house, a rave, a disco, a new wave és a punk stílusjegyeit ötvöző újfajta muzsika forradalmárai kivétel nélkül a tavalyi évben jelentették meg debütáló lemezüket. Így lett 2007 a nu rave éve – ahogy 1977 a punké.

Justice

Teljesen szokványos sikertörténet a Justice-é. Gaspard Augé és Xavier de Rosnay 2003-ban egy helyi rádióállomás remixversenyére bindzsizték össze első közös művüket: a Simian 2002-es, Never Be Alone című számát gondolták újra. A versenyt nem, de Pedro „Busy P” Wintert, a Daft Punk menedzserét, az Ed Banger Records label főnökét megnyerték vele. Olyannyira, hogy Justice Vs. Simian név alatt a remixet kiadta kis­lemezen. Busy P jól ráérzett: hamarosan a legmenőbb DJ-k (Erol Alkan, Tiga, Miss Kittin, DJ Hell) pörgették a tracket szettjükben, és a daft punkos, funky posztdiszkós, eredetileg antidrogos szám csakhamar az extasyzabálók himnuszává vált. A klipje ráadásul a 2006-os MTV Europe Music Awards-on elnyerte a legjobb videónak járó díjat. Hiába rinyált Kanye West a színpadon, hogy a díj márpedig neki jár, mert az ő klipje egymillió dollárba került és Pamela Anderson is szerepel benne – fütyültek rá.

2007 júniusában megjelent a Justice első nagylemeze, a †, amit a kritikák néhány kivétellel ünnepeltek vagy legalábbis dicsértek. A D.A.N.C.E. című szám mega­sláger lett, a kommerszet kedvelő és underground beállítottságú zenerajongóknak is bejött. A Justice-t legtöbbször a Daft Punkhoz hasonlítják, nem is alaptalanul, sok a közös vonás: ugyanaz a menedzserük, szintén duó, ők is franciák és tagadhatatlan, hogy a zenéjük is mutat némi hasonlóságot. De különbség is épp annyi van, hogy ne nevezhessük a Justice-t Daft Punk juniornak. Hiszen első pillantásra látszik, hogy a robotok artisztikus eleganciája helyett Lemmy-bajusszal és bőrdzsekivel sokkoló arcok valami teljesen mást akarnak: egyesíteni a diszkó dekadenciát a rock nyers erejével. Pontosabban keresztezni.

Album: † (2007)

Digitalism

A hamburgi electro duó remixeivel (The Cure, The White Stripes, Daft Punk, DM, Klaxons, Futu­re­heads) vált ismert­té. Albumukat, me­lyen a The Cure Fire In Cairo című számának feldolgozása is szerepel, egy hamburgi bunkerben vették fel.

„Ittunk, hülyéskedtünk. Napokig nem láttunk napfényt és semmi sem terelte el a figyelmünket a zenéről. Azt hiszem ennek a bunkeratmoszférának köszönhetjük a hangzásunkat.” – emlékszik vissza a lemezfelvétel bensőséges hangulatára Ismail „Isi” Tüfekci. A Digitalism a betonkeverőben sercegő beatektől, a korai The Cure-t idéző énektémákon keresztül az érzelmes indie dalokig mindent tud.

Album: Idealism (2007)

Simian Mobile Disco

„Elmúltak azok az idők, amikor a lemezboltban kizárólag vagy a rock vagy a dance zenék részlegében böngésztél,” – mondja James Anthony Shaw, a Simian Mobile Disco egyik fele – „Ilyen különbségek többé nem játszanak szerepet a kortárs zenében. Az emberek ma már sokkal nyitottabbak a különböző zenei irányzatokra.”

Az elektronikus-pszichedelikus folkot játszó Simian felbomlása után az együttes két tagja, James Ford és James Anthony Shaw, mint Simian Mobile Disco folytatták. Remixeltek Muse-t és Klaxons-t, Airt, első albumukon pedig tökéletes esszenciáját adják annak, amit nu rave-ként emlegetünk. Oldschool rave-, acid effektek, friss, ötletes, táncolható és otthoni hallgatásra is alkal­mas számok. Egyébként James Ford volt a Klaxons első és az Arctic Monkeys má­sodik lemezének producere. Ez már önmagában meggyőző.

Album: Attack Decay Sustain Release (2007)

Shitdisco

Ahogy harminc évvel ezelőtt, a művészeti iskola most is a punk ideális keltetőgépe: a dance punkot játszó Shitdisco tagjai a Glasgow School of Art növendékei. A dance-punk ugyan diszkósabb, elek­tro­nikusabb ősénél, alapvetően azonban ha­sonlít hozzá: zajos, lendületes és kiabálnak benne.

A Shitdisco a hétköznapokban is folytatja a punk hagyomá­nyokat: a dobosuk lakásán havonta rendeztek ingyenes partikat, amelyeken a 250 főt is befogadni képes nappaliban játszott a banda. Mind­össze három alkalommal vetett véget a rendőrség a buliknak, ami egész jó arány.

Album: Kingdom Of Fear (2007)

Boys Noize

Vagyis Alexander Ridha (korábban kid Alex) Berlinből. Remixei: Depeche Mode, Tiga, Marilyn Manson, Kaiser Chiefs, Bloc Party, Justice. Acides electro rock, durva partikhoz.

Album: Oi oi oi (2007)

Von Südenfed

Közös projekt: Andi Thoma és Jan St. Werner a Mouse On Mars-ból és Mark E. Smith a The Fallból. Úgy ötvöznek minden lehetséges elektronikus zenei stílust, mint eddig senki más.

Album: Tromatic Reflexxions (2007)

 Uffie
(Anna-Catherine Hartley

A mindössze húsz éves MC lány élete bővelkedik a kalandokban. Miamiban született, majd apja munkája miatt hamarosan Hong Kongba költöztek. Innen egy éves vitorlásútra indult a kis család, de a tájfun miatt csak a Fülöp-szigetekig jutottak. Ismét Miamiba, majd Párizsba költöztek, Uffie ott jött össze DJ Feadz-zel, akivel zenélni kezdtek. Kemény elektro és nu school hiphop keveréke, sajátos ritmikájú, néha vokóderes szövegeléssel. Uffie a Justice albumán is közreműködik, a The Party című számban.

Album: 2007-re ígérték, de csúszik

Kiadók
Trendet vágnak 

Ed Banger

Francia elektronikus zenei label, az elektro-rock specialistája. Profilja a metálos, funky filter-house, az electro rock rap. Bár már 2002 óta működik, 2007 elejétől igazán ismert, amikor a Justice-szal az élen több művésze is betört a mainstreambe (SebastiAn, Uffie, Krazy Baldhead stb.).

Kitsuné

A másik fontos francia label – az azonos nevű divatmárka zenei leágazása. A Kitsuné Maison Compilation című válogatássorozaton jelentek meg többek között a Klaxons és a Simian Mobile Disco első számai és különböző indie bandák (Bloc Party, Gossip) remixei.

A legfontosabb elektro-rock lemezek / 1997-2007

1. Daft Punk: Homework (1997)

2. Fatboy Slim: You’ve Come A Long Way, Baby (1998)

3. The Chemical Brothers: Surrender (1999)

4. Peaches: The Teaches Of Peaches (2000)

5. The Faint: Dance Macabre (2001)

6. Daft Punk: Discovery (2001)

7. Basement Jaxx: Kish Kash (2003)

8. Princess Superstar: My Machine (2005)

9. The Presets: Beams (2006)

10. Justice: † (2007)

(szöveg: Csordás Dániel)