A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában még pénteken nyílt meg a különleges kiállítás, amely visszarepíti a látogatót a XVI-XVII. századba. Az augusztus végéig látogatható tárlat elsődlegesen a Mátyás királyt követő késő reneszánsz művészet megjelenítésére vállalkozik, amelyen mind az udvari-olasz és a provinciális reneszánsz stílusjegyei fellelhetőek. Gazdag műtárgy-együttesek idézik fel a XVI-XVII. században virágzó felső-magyarországi késő reneszánsz építészetét, tárgyi kultúráját, művészettörténeti, történelmi jelentőségét - fejti ki a részleteket a múzeum tájékoztatója.

Az anyagban arról is szó esik, hogy a kiállítás vezérvonala a virágos reneszánsz, s ennek gyönyörű példája Sárospatak. A kertek, virágok mindig is kedvesek voltak a XVI-XVII. században Patak nagyasszonyai számára, Lorántffy Zsuzsanna Gombos-kertjét például a kor legnagyobb költője, Balassi Bálint is megénekelte, hiszen többször megfordult a vár falai között.
 
A kertek, virágok motívumai díszítik egyebek mellett az építészeti kőfaragványokat, bútorokat, textíliákat, fegyvereket, ötvöstárgyakat, a korszak kiemelkedő emlékeit, a kiállításon bemutatott különleges műtárgyakat.
A múzeum emlékeztet arra is, hogy a kiállítás címe utal a sárospataki vár történelmére, ugyanis a Perényi- és a Rákóczi-család nevéhez fűződő épület a magyarországi késő reneszánsz legépebben megmaradt épületegyüttese. A XVI. század az építés évszázada, míg a XVII. század a virágzásé, a fénykoré. Mindkét család a politikai szerepe és a gazdasági lehetőségei által maradandót alkotott ebben az időszakban, s a nagyhírű Sárospataki Kollégium kiemelkedő támogatóiként hozzájárultak ahhoz is, hogy a város a protestáns-humanista műveltség központjává váljon.