Az idei immár a 175. a Németországban és a világ több más országában, köztük Magyarországon is rendkívüli népszerűségnek örvendő fesztiválok sorában, amelyre október 5-ig több mint 6 millió vendéget várnak.

Az ünnep előtti előjelek a tavalyihoz hasonlóan most sem voltak a legkedvezőbbek. Míg a bajorokat az elmúlt évben a tartomány nagyhatalmú vezetőjének, Edmund Stoibernek a politikából történt visszavonulása szomorította el, most a jövő heti parlamenti választások izgalmai, a kampány hajrája csökkentik - vagy talán növelik? - az ünneplési kedvet.

Természetesen ettől az ünnep még ünnep marad, s aligha veszít páratlan hangulatából. Amit egyébként München és Bajorország I. Lajos királynak köszönhet, aki 1810. október 12-én, még trónörökösként vette feleségül Therese von Sachsen-Hildeburghausen hercegnőt. S hogy demonstrálja a néphez való közelségét, a belvárosban népünnepélyt rendezett, amely október 17-én lóversennyel ért véget. Mindez a Theresienwiese nevű réten zajlott, s ma is így nevezik az Oktoberfest helyszínét. A lóversenyt a következő évben megismételték, majd 1818-ban felállították az első körhintát. S lassan létrejött az Oktoberfest hagyománya, olyannyira, hogy az elmúlt közel 200 évben csupán 24 alkalommal maradt el az őszi fesztivál.

A csodálatosan habzó sörnek szinte kezdettől fogva nagy szerepe volt az ünneplésben. A látogatók eleinte kis standoknál, később azután mind hatalmasabb sátorokban, valóságos "sörvárakban" szerezték be az innivalót. A koccintások szaporodásában fordulópontot jelentett az Oktoberfest védőszentje, Bavaria 20 méter magas szobrának 1850-ben történt felavatása, majd jó néhány évvel később, 1880-ban a villanyáram bevezetése a "Terézia rétre".

S hogy neve ellenére miért kezdődik az Oktoberfest már szeptember 2O-án, noha a hagyományok is október 12-höz kötődnek? Az időpontot a rendezők az idők folyamán csupán praktikus okokból változtatták meg, kiindulva abból, hogy a szeptember végi időjárás jóval kellemesebb, így inkább van remény arra, hogy fagyoskodás nélkül, éjszakába nyúlóan lehet sörözni. Az ünnepségsorozat utolsó hétvégéje azonban változatlanul októberre esik.

A szombati nyitónap fénypontja az első hordó csapra verése, ami jóval fiatalabb hagyomány, mint maga az Oktoberfest. Azt ugyanis 1950-ben az akkori polgármester alapította, csapra verve az ünnepség első hordó sörét. Azóta egyetlen utóda sem mondott le erről az előjogról, noha az kiváló erőnlétet követel. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy a mindenkori polgármesternek hány ütéssel sikerül a csapot a hordóba ütnie.

Utána pedig megállás nélkül már a korsó jár körbe, még pedig nem is akármilyen, ugyanis a tradicionális "Keferloherről" van szó, amelyet kézzel készítenek, 1 literes formában, ón fedővel és fedő nélkül. Persze emellett szebbnél szebb, s méretesebbnél méretesebb korsók állnak a vendégek rendelkezésére.

Egyébiránt a krónikák szerint először az 1910-es esztendő számított mérföldkőnek az Oktoberfest sörfogyasztásának történetében. A fesztivál 100. születésnapján rekord mennyiségű, 12 hektoliter sör fogyott. Ez a mennyiség azonban napjainkban már felettébb szerénynek számít. Tavaly a 6,2 millió német és külföldi vendég összesen 6,7 millió korsó sört hörpintett fel, ami rekordot jelentett az Oktoberfest történetében. A tavalyi ünnep még egy rekorddal büszkélkedhetett, korábban ugyanis még soha nem fogyott annyi ökör, mint az elmúlt évben, a statisztika szerint 104 "négylábú" landolt a tányérokon.