Az olasz műemlékvédelmisek művészeti vandáloknak nevezik azokat a turistákat - olaszokat és külföldieket egyaránt -, akiket annyira megragad az itáliai városokban látott műemlékek szépsége, hogy nem bírnak tőlük megválni. Ezért emlékbe hazavisznek belőlük egy darabot. Rómában a legnagyobb veszély a Colosseumot fenyegeti: hiába a kivilágítás és az éjszakai őrök, sötétedés után turistaraj veszi körbe az amfiteátrumot: a külső falakról törnek le kisebb-nagyobb darabokat. Ugyanezt teszik a Gianicolo-dombon, a Garibaldi-szoborparkban, ahol egymás után tűnnek el a márványorrok, -ujjak és -lábak a szabadságharcos olaszok alakjairól. A szicíliai Palermo feletti Monreale székesegyházában a mozaikpadló kockáit szedik fel emlékbe, pedig az érsekség külön útvonalon vezeti a turistákat a dómban, és a rendre videokamerákkal is felügyel. A szabad ég alatti múzeumnak számító genovai műemlék temetőben, Staglienóban a sírok díszítéseinek veszik nyoma. Keresettnek a kripták lámpái számítanak. A pugliai Traniban a katedrális bejáratát őrző két kőoroszlán fejét vitték el.

"Az UNESCO által védett világörökség darabjairól van szó. Ha nincs más megoldás, az ENSZ kéksisakosai védjék műemlékeinket!" - hangoztatta Firenze műemlékvédelmi biztosa, Giuliano Da Empoli. A Vatikáni Múzeum igazgatója, Antonio Paolucci szerint a biztonsági kamera költséges, de megéri, ennél is eredményesebb azonban a látogatók érzékenységének felkeltése. "A Vatikáni Múzeumot évente végigjáró négymillió turistának tudnia kell, hogy ez nyolcmillió lábat jelent. Ennyi tapossa végig a folyosókat, ennyi kéz nyúl hozzá a falakhoz " - mondta.

Az az olasz turista, aki idén májusban eltulajdonította a velenceiek szerencseszobrát, a vasorrú Sior Riobát, megbánta tettét. A közvélemény haragjától tartva visszaszolgáltatta az értékes szuvenírt. Lelkiismeret-furdalást érzett az az amerikai turista is, aki még 1974-ben tört le egy darabot a Colosseumból: tavaly visszaküldte Rómába, bocsánatot kérve a várostól.