Magyar Állami Operaház - új test, új köntös

Június végén nyilvánvalóvá vált, hogy a költséghatékonyságot és vezetőcserét sürgető kormányzati filozófiának tulajdoníthatóan a Magyar Állami Operaház sem ússza meg az arculatváltást. A megbízott művészeti igazgató, Kovalik Balázs szerződése 2010. június 30-én lejárt és - az intézmény indoklása szerint - egy korábban hatályba lépett kormányrendelet értelmében Vass Lajos főigazgató nem hosszabbított. A döntés alapjául a június 18-ai Magyar Közlönyben megjelent határozat szolgált, melynek 3. pontja leszögezi, hogy „a kormány irányítása alá tartozó fejezeteknél az állományba nem tartozók juttatásai, valamint a szellemi tevékenység kifizetéséhez kapcsolódó előirányzatok, keretek felhasználására új szerződés nem köthető, a lejáró szerződések nem hosszabbíthatók meg, valamint a hatályos szerződéseket haladéktalanul felül kell vizsgálni, szükséges esetben intézkedni kell felbontásukról”. Vass Lajos rendezőként és művészként továbbra is számított volna Kovalik Balázsra, ő viszont nem kért ebből, és távozott. Ahogy a Népszabadságnak adott interjújában elmondta: „kezdünk beletörődni abba, hogy az Operaház a politika játékszere.”

Kovalik eltávolítása a teljes intézményi vezetőcsere első mozzanata volt. Szeptember 15-én az Operaház gazdasági-pénzügyi, művészi és működési tevékenységét átvilágító tényfeltáró bizottság vezetésére felkérték Harangozó Gyula balettművészt, Horváth Ádám operaénekest pedig fél évre miniszteri biztossá nevezték ki, hogy az intézmény „operatív munkáját” irányítsa. Szeptember végén a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEMFI) közölte, hogy Fischer Ádám önszántából lemondott vezető karmesteri státuszáról, ám mivel a miniszteri biztos ragaszkodott Fischer „művészeti tevékenységéhez”, tiszteletbeli főzeneigazgatói címet kapott. December 12-én Fischer vezényletével bemutatták a még előző vezetés által beharangozott ünnepi színjátékot, Mozart Ascanio Albában-ját; a darab vegyes fogadtatást kapott. A bolygó hollandi viszont, amelyet Fischer Kovalikkal együtt vitt volna színre, a 2010/11-es repertoárban nem szerepel.

A Operaházban. 125 éves múlt

MTI - Kollányi Péter

Az új főzeneigazgató, Győriványi Ráth György megbízása után nem sokkal Mali István zenekari igazgató a felmentését kérte, helyére Simon Béla került. Távozott az Operaháztól Czeiner László műszaki igazgató - közös megegyezéssel - és Mihályi Endre kommunikációs és marketing igazgató. Október 22-én azonnali hatállyal visszavonták a főigazgató, Vass Lajos vezetői megbízatását, és felmentették Szabó Attila gazdasági igazgatót. Hardy F. Gábor, az intézmény pénzügyeit és gazdálkodását átvilágító bizottság elnöke a döntést az időközben feltárt szabálytalanságokkal indokolta. "A vezetők igen pazarlóan gazdálkodtak" - szólt a hivatalos magyarázat. A bizottság megállapította, hogy 75 millió forintot jogalap nélkül fizetett ki az intézmény, amelynek 800 munkavállalója és 1700 beszállítója van. November 15-én végül a NEFMI jóváhagyásával Mozsár István lett az Operaház megbízott ügyvezető igazgatója, megbízatása első körben 2011. június 30-ig szól. A 47 éves mérnök-menedzser korábban dolgozott a BMW-nél, az IKEA-nál, majd ingatlanberuházással foglalkozó cége révén „stratégiai feladatokat vállalt” a Market Zrt., a Strabag és a Wallis Csoporthoz tartozó WING partnereként.

Magyar Mozgókép Közalapítvány - a több kevesebb

Nagy visszhangot váltott ki a Magyar Mozgókép Közalapítványnál (MMKA) az átvizsgálást és költségvetési zárolást követően kialakult helyzet: nem véletlenül, hiszen az egész magyar filmszakma léte a tét. Júliusban a NEFMI sietett leszögezni, hogy a 2010 végéig esedékes zárolások nem akadályozzák majd az MMKA bérkifizetéseit, a második félévi állami támogatásból mindenestre 1,5 milliárd forintot zároltak. A költséghatékonyság jegyében - évi 20 milliós megtakarítást helyezve kilátásba - megszületett a döntés, hogy bezárják a magyar filmeket népszerűsítő MMKA Los-Angeles-i irodáját. A kormány nyáron nyolcmilliárd forintos hiányról számolt be az MMKA-nál. Ezt szem előtt tartva az idei, 5,1 milliárd forintos büdzsé után 2011-re mindössze 1 milliárd 30 millió forintos keretet ítélt meg az előző kormány által előirányzott 6,4 milliárd forint helyett. Törvénysértés nem történt, túlköltekezés viszont igen - ezt állapította meg a közalapítványnál végzett átfogó vizsgálat.

Kőrösi Zoltán, az MMKA kuratóriumának tavaly decemberben kinevezett elnöke már színrelépésekor elmondta, hogy az alapítványnál nyolc év alatt „felelőtlenül túlköltekeztek”, ezért 2013-ig az az elsődleges cél, hogy „ledolgozzák” a 6,5 milliárdos, szerződésekben rögzített kötelezettségvállalást. Az MMKA jelenlegi formájában nem működhet, át kell alakítani - ebben a filmes szakma képviselői is egyetértenek. Ősszel a Népszabadság arról írt, hogy több más közalapítvánnyal együtt jövőre az MMKA is megszűnhet, a 2011-es Filmszemle azonban - vélhetően - nem kerül veszélybe. Gyorsan kiderült azonban, hogy a szemle is áldozatul esett a megszorításoknak. A variety.com amerikai filmes portál néhány napja arról számolt be, hogy elmarad a hagyományos, februári magyar filmes esemény. A Magyar Filmunió vezetője, Vezér Éva gyorsan pontosított: a Filmszemle nem marad el, csak április végén tartják meg, és mivel akkor már a cannes-i filmfesztivál előkészületei zajlanak, külföldi vendégeket nem hívnak.

Jankovics Marcell. Második kör

Horváth Szabolcs

Nemzeti Kulturális Alap: Harsányi ment, Jankovics jött

Augusztus elsejétől Jankovics Marcell rajzfilmrendező a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke. A korábban ezt a tisztséget betöltő Harsányi László - aki 2009 áprilisa óta a budapesti Holokauszt Emlékközpont igazgatója - hangsúlyozta, nem lemondott, csak arra kérte Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztert, hogy közös megegyezéssel távozhasson. Döntése hátterében - legalábbis a hivatalos magyarázat szerint - az áll, hogy a kormány kétmilliárd forintot zárolt az NKA 2010-es költségvetéséből. Harsányi megbízása egyébként 2010 végéig szólt.

Emberi színjáték - a deszkákon innen és túl

A költségvetési megszorítások - első körben a működési támogatás harmadának zárolása - miatt a VI-os kategóriába tartozó független társulatok (táncegyüttesek, színtársulatok, mint a Frenák Pál Társulat, Bozsik Yvette Társulata, a Szputnyik Hajózási Társaság vagy a Pintér Béla Társulat) vezetői hónapok óta kongatják a vészharangot. Az ellehetetlenüléstől tartanak, nevezetesen attól, hogy a nemzeti erőforrás miniszter által felvetett, összegszerűen meg nem határozott 2011-es működési támogatás fele, negyede lesz az idei összegnek.

Egészen más problémával szembesült a kulturális közhasznú társaságként működő József Attila Színház novemberben kinevezett új igazgatója, Méhes László. (Méhes Léner Pétert váltotta a direktori székben.) A színház az évek során 270 millió forintos tartozást halmozott fel, dolgozóinak bérét már augusztusban sem tudta kifizetni, ám ez csak nemrégiben derült ki. A vám- és pénzügyőrség jelenleg sikkasztás és hűtlen kezelés miatt nyomoz. Hogy „ledolgozzák” a tartozást, az új vezetőség megszorításokat vezetett be és több előadást tartanak.

Augusztus végén eldőlt, hogy öt pályázó közül szeptember elsejétől Rátóti Zoltán, a Nemzeti Színház tagja lesz a közhasznú nonprofit kft.-ként működő kaposvári Csiky Gergely Színház ügyvezető igazgatója, mégpedig 2014. december 31-ig. (Az előző direktor, Schwajda György áprilisban hunyt el.) Rátóti vállalta, hogy a 2010/2011-es évadra tervezett előadásokat megvalósítja.

A Pécsi Nemzeti Színház vezetőjének személyéről viszont továbbra sem sikerült dönteni. Noha hatan is ringbe szálltak - Balikó mellett Dörner György, Rázga Miklós, Márton András színművész, valamint Béres Attila és Rusznyák Gábor rendező is - a város kulturális bizottsága és a közgyűlés úgy határozott, hogy újabb pályázatot írnak ki. A jelenlegi direktor, Balikó Tamás 2011. február 15-ig töltheti be posztját.

Több vidéki színházban is kérdéses, ki lesz a direktor a következő öt évben: december 20-án került ki a NEMFI oldalára a Szigligeti Színház igazgatói munkakörének betöltésére kiírt pályázat. (Jelenleg Balázs Péter tölti be a posztot, megbízatása 2011-ig szól.) December elsején az egri Gárdonyi Géza Színház direktori posztjára is pályázatot írtak ki. (Itt 2001-től Csizmadia Tibor az igazgató-főrendező.)