A mindenekelőtt Strauss-polkákhoz, valcerekhez és indulókhoz a művészi aláfestést több mint 30 ezer szál virág biztosította, amelyek az olaszországi San Remóból érkeztek. A telt ház előtt zajlott, kétrészes, többórás koncert karmestere ezúttal első ízben az 50 esztendős Franz Welser-Möst volt, akit nemrég neveztek ki a Bécsi Filharmonikusok és egyben az ugyancsak világhírű Operaház igazgatójává, illetve vezető karnagyává.

A kritikusok szerint a koncert egyformán magán viselte a több évtizedes hagyományokat, ugyanakkor számos újszerű, a debütáló karmester személyesnek és családiasnak nevezett koncepciójára valló, mindenesetre a karnagy és a zenekar közötti teljes harmóniára utaló elemeket tartalmazott.

Az újévi koncert  különleges magyar vonatkozása volt, hogy a programban a többi között szerepelt Liszt Ferenc Mephisto-valcere, amellyel a rendezők a nagy magyar zeneszerző születésének 200. évfordulójára kívántak emlékezni. A koncert szinte hagyományosan  ifjabb Johann Strauss leghíresebb művével, a Kék-Duna keringővel zárult. Jobban mondva zárult volna, mert a több mint 1000 fős közönség szűnni nem akaró tapsvihara közepette következett a ráadás-szám, idősebb Johann Strauss Radetzky Indulója.

Az 1842-ben alapított Bécsi Filharmonikusok első szilveszteri koncertjét 1939-ben rendezték, azóta minden évben megtartották, később azonban a koncert újév első napjára került át.