Csak saját fenntartású filmszínházainak működését támogatja 2011-ben a főváros - jelentette be a napokban Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes, hozzátéve, hogy ez nem a budapesti artmozi-hálózat végét jelenti. Mindössze annyit, hogy a nem fővárosi fenntartású művészmozik nehéz helyzetbe kerülhetnek, végső esetben a rolót is lehúzhatják.

A Puskin, a Művész, a Toldi és az Odeon-Lloyd jövője egyelőre biztosítottnak látszik - a főváros kebelén -, ám a Cirko-Gejzír, a KINO, a Tabán, az Európa és a Vörösmarty Mozi vékony jégen táncol. Csomós tájékoztatása szerint a Fővárosi Önkormányzat idén összesen 14,6 milliárd forintot szán kulturális célokra, a támogatások leosztása azonban még változhat. 2010-ben a budapesti artmozi-hálózat 80 millió forintos segítséget kapott a fővárostól, ez termenként 3-6 millió forintot jelentett – vázolta a helyzetet korábban Balassa Péter, a Budapest Artmozi Egyesület alelnöke. A jelenlegi felállás szerint öt mozi biztos kiesik a pixisből. Csomós azzal indokolta a döntést, hogy a Budapest Film Zrt. korábbi vezérigazgatója, Port Ferenc után „nem maradt egy fillér sem” a kasszában. (A Budapest Film Zrt.-nek - amely egyébként a Corvin, Puskin, Toldi és Művész Mozit is üzemelteti - 2009-ben a cégnyilvántartás szerint 56 milliós nyeresége volt.) Az érintett filmszínházak tanácstalanok, ám bizakodnak, hátha akad olyan központi forrás, amely biztosítja létüket. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy támogatás nélkül hogyan, miből és meddig lehet fenntartani egy artmozit?

Külön utakon. Nem támogatott kalandozások

Fazekas István

Alternatív lehetőségek: a lét a tét

Ha a mozit fenntartó cég egyben filmforgalmazó, nem lehetetlen a további működés, így ugyanis meg lehet spórolni a forgalmazói jutalékot, a bevétel a moziban marad – világított rá a túlélés egyik lehetséges módjára Garancsi Ágnes, a KINO vezetője. „Nem vagyunk annyira kiszolgáltatott helyzetben, mint a többi art mozi, de számítottunk a normatív támogatásra, érzékenyen érint minket ennek elmaradása. Ráadásul forgalmazni is nehéz forgalmazási támogatás nélkül, márpedig az is elmaradt”” – mondta a hvg.hu-nak, hozzátéve: felkészültek, hogy a kormányváltás után átalakul a rendszer, arra viszont már nem, hogy az állami támogatás gyakorlatilag a nullával lesz egyenlő.

Hasonló helyzettel szembesültek a Cirko-Gejzírnél is. „Még mindig várunk. Nem estünk kétségbe, de szükségünk van a központi támogatásra” – válaszolta megkeresésünkre Potyondi Rita Linda. A Cirko Film - Másképp Alapítvány 1993-ban jött létre és két artmozit üzemeltet: a budapesti Cirkót és a pécsi Apollót. Mivel az alapítvány - a KINO-t fenntartó céghez hasonlóan - filmforgalmazóként is működik, a mozi léte egyelőre nincs közvetlen veszélyben. Mint Potyondi Rita Linda elmondta, pár hónapig, legfeljebb fél évig ki tudják húzni a tartalékaikból, ám bíznak benne, hogy a kulturális tárca végül kínál valamilyen alternatív megoldást. „Hogy egy mozi fél évig kibírja támogatás nélkül, az azt jelenti, hogy nagyjából eddig tudja elodázni, hogy megjelenjen a végrehajtó” – felelte Garancsi Ágnes a kérdésre, hogyan lehet hónapokig önerőből fennmaradni.

„Egyfajta menekülési – és persze profittermelési – lehetőség, hogy az üzemeltető cég saját filmeket forgalmaz, ugyanakkor ez az összefonódás furcsa helyzeteket szül” – vélekedett Geday Gábor, az Európa Mozi vezetője, megemlítve, hogy Magyarországon a Nyugati példával ellentétben ez a két terület szorosan összekapcsolódik. Támogatás nélkül viszont a művészfilmek forgalmazása is nehézkes – mutatott rá a legfőbb buktatóra Geday, aki kevésbé szerencsés helyzetben van, mint a KINO vagy akár a Cirko vezetője. Évről évre csökken a nézőszám, és a mozi eladásáról szóló hírek sem tesznek jót a forgalomnak. Mint mondta, a közönség egy része elcsodálkozik, hogy az Európa egyáltalán még működik.

Szellemidézés. Kísért a múlt, a jövő homályos

Fazekas István

„Kicsi a mozi, de hónapok óta nincs panasz a forgalomra, az egyedi filmkínálat, a fesztiválok - a Cirko-Gejzír adott otthont november elején a 7. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválnak -, a retrospektívek bevonzzák a nézőket” – felelte Potyondi Rita a kérdésre, mivel lehet becsábítani azokat, akik nem közönségfilmekre vágynak. A pécsi Apolló Mozi viszont jóval rosszabb helyzetben van, mint a Cirko: egyrészt a a vidéki mozik mostohább körülmények között működnek, másrészt az épület nem önkormányzati tulajdonban van - következésképp nem kap önkormányzati támogatást -, az üzemeltető pedig a Cirko Film - Másképp Alapítvány.

„Üzleti alapon nem tudunk működni. Az MMKA – Magyar Mozgókép Közalapítvány – pénzének zárolása miatt elmaradt a 2010-es támogatással, bár érvényes szerződésünk van erre az évre” – ismertette a Tabán jelenlegi helyzetét Banai Katalin, a mozi vezetője. Nem tudják, mi lesz, egyelőre kivárnak. Mint mondta, elkezdődik a körbetartozás időszaka, nyárig talán kihúzzák. A kávézó már bezárt, a videotéka viszont még működik, ebből nagyjából fedezni tudják a bérleti díjat. „Mint más art mozik, mi is a Budapest Film Zrt.-től béreljük a helyiséget, ami a Fővárosi Önkormányzaté. Ha csődbe mennénk, a Budapest Film Zrt. és a főváros is elesne több millió forinttól” – világított rá az összefüggésre Banai, hozzátéve: ha nem kapnak állami támogatást, gyakorlatilag lehetetlen lesz az épület fenntartása.

A KINO-nak - amely két termet működtet - negyedévente kétmilliós kiesést jelent a támogatás elmaradása. Ennyit kaptak korábban, ha megfeleltek az art-mozikkal szemben támasztott követelményeknek (adott nézőszám, a műsorkialakítási szempontok betartása, ezek közül is az egyik legfontosabb, hogy a moziban minden nap menjen „art” besorolású film).

Mi lehet a megoldás?

A kiváráson kívül létezik más stratégia is. „A Budavári Önkormányzathoz fordultunk segítségért, mint első kerületi – százéves hagyománnyal rendelkező –, ma már egyetlen budai artmozi. Az NKA-nál sem írták még ki az összes pályázatot” – bizakodott Banai Katalin.

„Ha sehonnan nem érkezik támogatás az érintett artmoziknak – mert az NKA kisebb pályázatai nem oldják majd meg a fő problémát –, akkor talán az lenne a megoldás, ha nem kérnének tőlünk bérleti díjat és építményadót” – vetette fel Geday Gábor. Ha a bérleti díjat elengednék, akkor a jegybevételből és az alkalmankénti NKA-s pályázatokból valahogy fent tudnák tartani magukat az érintett mozik. „Az Európa is a Budapest Film Zrt.-nek fizeti a bérleti díjat, ami a fővárosé, vagyis a pénz egyik zsebből a másikba vándorol, elvileg tehát nem lenne probléma a támogatás” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a budapesti artmozik, művészfilmeket forgalmazó cégek önhibájukon kívül kerültek létüket fenyegető helyzetbe.