Idén a Kossuth- és Széchenyi-díjak odaítéléséhez hasonlóan a József Attila-díjasok kijelölése is – nem várt – izgalmakkal járt. Az utolsó pillanatban négy, az elismerésre javasolt író, költő neve lekerült a szakmai szervezetek által összeállított 13-as listáról, amely ezzel egy időben négy új névvel gyarapodott. A József Attila Kör Irodalmi Egyesület (JAK) elnöksége a március 15-ei díjátadót követően levélben tiltakozott, kifogásolva, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) a szakmai szervezetek véleményét figyelmen kívül hagyva változtatott a díj odaítélésnek módján, a jelöltek körén.

Noha a JAK-nál a nyolc érintett nevét nem kívánták nyilvánosságra hozni – a kuratóriumi ülésen így döntöttek a kilenc írószervezet delegáltjai, mondván, a kiesőknek és az újonnan bekerülőknek is kínos a helyzet -, azt azért lehet tudni, hogy a vesztesek között van Pollágh Péter költő, újságíró. „Azok egyike, akik a legtöbb szavazatot kapták a szakmai kuratóriumtól. Így a legnagyobb szakmai konszenzust is figyelmen kívül hagyta a minisztérium” – áll a JAK levelében. Az irodalmi egyesület úgy fogalmazott: a díj hitelvesztéséhez vezethet, ha a politika ekkora beleszólást kér a művészeti középdíjak odaítélésébe, noha kétségtelen, hogy a minisztérium megvétózhatja a kuratórium döntését.

„Reméljük, hogy a politika belátja majd: nem érdemes hozzányúlni a szakmai díjakhoz. A kormánynak, a mindenkori hatalomnak megvan a lehetősége, hogy akiket valamilyen módon díjazni szeretne, azokat díjazza - többek között -, a József Attila-díjat pedig a szakmai szervezetek által javasolt személyek kaphassák” – válaszolta Balogh Endre, a JAK elnöke érdeklődésünkre.

A szervezetnek november óta végre sikerült tárgyalóasztalhoz ülnie a NEFMI képviselőivel. Mint ismeretes, 2010 őszén az öt reprezentatív írószervezet kezdeményezte, hogy a minisztériummal közösen vitassák meg az irodalmat érintő legfontosabb kérdéseket, mint például az írók szakmai, egzisztenciális helyzete, az írószervezetek működése, a folyóiratok vagy a könyvkiadás helyzete.

Ez a középdíj mindössze 200 ezer forinttal jár, tehát inkább eszmei értéke van, hiszen az irodalom terén kevés a nívós elismerés – tette hozzá Balogh Endre. Szerinte az átalakuló rendszer – melynek célja, hogy a költséghatékonyság jegyében kevesebb díjazott legyen – csak akkor lehet életképes és erős, ha a szakmai szervezetek és a minisztérium kompromisszumot köt. Mint mondja, járható útnak tartják, hogy valamely díj esetében lemondanak jelölési jogukról, ha egyebeknél megmaradnak azok a feltételek, amelyek korábban is adottak voltak. Arra a kérdésre a JAK elnöke egyelőre nem kívánt válaszolni, hogy mely díjak képezhetik alku tárgyát, mert az egyeztetés csak most kezdődött. Azt még hozzátette: a szakma a Kossuth- és Széchenyi-díjak esetében nem igazán szokott beleszólni a kitüntetettek névsorába, ott leginkább a politikai törekvések érvényesülnek.

Kukorelly Endre

www.wikipedia.org

„Próbálunk odafigyelni, hogy a tárgyalások során olyasmi ne hangozzék el, ami bármelyik fél számára sértő lehet, mert ha a vita elfajul, egyre kevesebb esély lesz a közös álláspont kialakítására” – tette hozzá Balogh Endre, Kukorelly Endre író, költő, LMP-s képviselő és Szőts Géza kulturális államtitkár írásbeli pengeváltására célozva. Kukorelly március 28-án levélben fordult a kulturális miniszterhez, tolmácsolva a Lehet Más a Politika véleményét, miszerint nem szokás a kuratórium által meghozott döntésbe ily módon „belepiszkálni”. (A kuratóriumba többek között a Magyar Írószövetség, a Szépírók Társasága, a József Attila Kör, az Erdélyi Magyar Írók Ligája, az Írószakszervezet, a Műfordítók Egyesülete és a PEN Club delegál tagokat.)

„Föltételezem, és kéretik cáfolni vagy rábólintani, inkább az irodalmi ügyekben bennfentes kulturális államtitkár piszkált bele” – fogalmaz Kukorelly levelében, kiemelve, hogy noha annak joga van hozzá, ezt „utoljára a nyolcvanas években csinálta a kultúrpolitika, a létezett szocializmus haláltusájában, összevissza rugdalózó korszakában”.

Szőcs Géza

kormany.hu

A kulturális miniszter helyett viszont Szőcs Géza államtitkár ragadott tollat - vagy inkább klaviatúrát -, hogy Válasz egy egykori jóbarátnak (LMP) címmel Kedves Bandinak az Irodalmi Jelen portálon válaszoljon, alátámasztva a feltevést – amit eddig hivatalos forrásból nem erősítettek meg –, hogy a névcserék hátterében ő állhat. A kulturális államtitkár levelében úgy fogalmazott: „az irodalmi díjak odaítélésének szabályozása nem teszi lehetővé, hogy az államtitkár bárkit is felterjesszen Kossuth- vagy akár csak József Attila-díjra, jelentős mérlegelési és másodlagos javaslattételi joga van, véleményezheti a mások által felterjesztett alkotókat, egyetérthet vagy nem azzal, hogy egyik vagy másik író megérdemli-e a szóban forgó díjakat.”

Ahogy Szőcs írta: „elérkezettnek látom azt a pillanatot, amikor a kulturális tárca irányítójának lehet és legyen saját véleménye arról, hogy ki érdemel meg valamely díjat.” A visszavágó ezzel nem zárult le, a levél egyik személyes hangvételű kitétele éppen a Kossuth-díjra és Kukorelly kritikájára épül. „Te úgy gondolod, hogy kiérdemelted a Kossuth-díjat. Csak nem merted szóvá tenni, hogy miért mások kapták.” Újabb nyilvános pengeváltásra azóta nem került sor. Kérdés, hogy hivatalos válasznak tekinthető-e egy irodalmi portálon megjelentetett, személyeskedő válaszlevél.