Mir Hoszein Muszavit és társát, Mehdi Karubit február közepén helyezték házi őrizetbe az iráni hatóságok, miután ezrek özönlöttek az utcákra az arab világon végigsöprő demokráciapárti tüntetésekkel való szolidaritás jeléül. Azóta a két ellenzéki politikusnak alig van kapcsolata a külvilággal.

Muszavi hét hónap után a múlt héten találkozhatott először a lányával. A szigorú biztonsági felügyelet mellett engedélyezett röpke találkozón állítólag a következő szavakat intézte gyermekéhez: "Ha meg akarod tudni, milyen az életem a fogságban, olvasd el Gabriel García Márquez Egy emberrablás története című könyvét". Muszavi megjegyzése gyorsan terjedni kezdett a világhálón, és az ellenzéket támogató irániak százait sarkallta a mű elolvasására.

A The Guardian brit napilap teheráni tudósítója a hét elején megdöbbenve tapasztalta a teheráni könyvesboltokban kígyózó sorokat. "Jó néhány órámba telt, mire megszereztem a könyvből egy példányt. Először a Karimkhan negyed könyvesboltjaiba mentem, de ott már nem volt egy darab sem. Aztán átmentem az Enghlab sugárútra és elképedtem azon, hogy az emberek sorban állnak a könyvért, mintha legalábbis az új Harry Potterről lenne szó." A brit újságíró által megkérdezett tíz nagy teheráni könyváruházból elfogyott a hirtelen felkapott Márquez-mű, de arról egyik üzlet sem nyilatkozott, minek köszönhető ez a nagy érdeklődés.

Az Egy emberrablás története az 1990-es évek Kolumbiájában játszódik és azt mutatja be, hogy egy drogbáró parancsára miként rabolnak el befolyásos embereket, közöttük politikusokat és újságírókat. Az Aftab iráni hírportálon múlt csütörtökön a könyveladási lista élére került a Nobel-díjas kolumbiai író műve, és a Sargh című reformpárti újság is a könyv iránti példátlan keresletről számolt be.

Muszavi hívei a Facebook közösségi portálon elindítottak egy oldalt Egy emberrablás története, egy fogságban lévő elnök helyzete címmel, néhány internetes oldal pedig ingyenesen letölthetővé tette a könyv fárszi fordítását.