A József Attila-díj kuratóriumának munkájában részt vevő Erdélyi Magyar Írók Ligája, Fiatal Írók Szövetsége, Írók Szakszervezete, József Attila Kör (JAK), MAOE - Irodalmi tagozat, Magyar Írószövetség, Magyar Műfordítók Egyesülete és Szépírók Társasága a hétfőn kelt nyílt levélben emlékeztet arra: már tavaly sem tudták felvállalni, hogy a 13 odaítélendő kitüntetésre a 13 helyett 26 főt jelöljenek, mert úgy vélik, így a nyilvánosság számára ellenőrizhetetlen mechanizmusok szerint áll össze a kitüntetettek végső névsora, és ezzel sérül a szakma szuverenitása.

Mint fogalmaznak, megdöbbenve értesültek arról, hogy idén a 13 főt tartalmazó jelölti listán a tavalyi négyhez képest már hat helyen történt változás, ami példátlan a díj történetében. "Úgy ítéljük meg, a konszenzusos elvek láthatóan visszaszorulóban vannak, egyre inkább korlátok közé szorul a szakmai szervezetek azon döntési joga, amelyet a rendszerváltozás kezdetén Fekete György államtitkársága alatt vettek át a kulturális kormányzattól" - mutatnak rá a Réthelyi Miklós miniszternek és Szőcs Géza kulturális államtitkárnak címzett levélben.

Felidézik, hogy tavaly párbeszédet kezdeményeztek az ügyben. A Schmidt Ágota miniszteri kabinetfőnök, Hammerstein Judit kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár, L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke és öt írószervezet képviselőinek részvételével tartott megbeszélésen ki is dolgoztak egy kompromisszumos javaslatot, amely szerint az utólagos módosítások helyett a minisztérium delegáltja szintén részt vesz a kuratórium munkájában, így vele együttműködve születik meg a díjazottak végső névsora.

A módosító javaslatot azonban "érthetetlen okból" mind ez idáig nem terjesztették a kormány elé, így nem is léphetett érvénybe, a résztvevő szervezetek pedig nem kaptak tájékoztatást arról, miért nincs szükség a tervezetre. Ennek ellenére, ahogy korábban, most is készek tárgyalásokat folytatni a minisztériummal - írják.

Szerintük állásfoglalásukkal nem a minisztérium által "beemelt" díjazottak munkásságát vonják kétségbe, hanem azt az átláthatatlan folyamatot, melynek eredményeképpen a szakma elveszíti korábban elfogadott autonómiáját. "Továbbra is meggyőződésünk, a József Attila-díj rangját a két fél világos feladatmegosztása garantálja, hiszen tekintélyét eddig is a szakmai kuratórium döntési joga és az állam adományozó szerepe biztosította" - teszik hozzá a nyolc írószervezet által jegyzett levélben.

Mint a JAK honlapján olvasható, El a kezekkel a József Attila-díjtól! néven Facebook-csoport is alakult. "Szőcs Géza kilenc írószervezet közös döntését vétózta meg egy személyben, ezzel a díj szakmai, konszenzusos jellegét és értékét ásva alá, jelezve, hogy a szakmai szervezetek véleményét nem tartja megalapozottnak és kizárólag saját ítéletében bízik egy állami díj odaítélésekor" - írják a közösségi portálon a csoport megalakítói, akiknek célja a tiltakozás mellett az információgyűjtés és párbeszéd kezdeményezése a díj hátterében működő rendszerről, valamint a jelenlegi és korábbi folyamatokról.

Az irodalmijelen.hu oldalon Szőcs Géza kulturális államtitkár korábban műbalhénak nevezte az idei József Attila-díjak odaítélése körül kialakult vitát, s azt, hogy a javaslatot tevő írószervezetek kifogásolták: az általuk javasoltak helyett részben mások kapták az elismerést. Mint fogalmazott, a 13-ból személyes döntése alapján 6 alkotó nevét hátrább sorolta és beemelt helyettük 6 másik nevet arról a listáról, amelyen ugyancsak az írószervezetek jelöltjei szerepeltek, de még nem rangsorolva.

Szőcs Géza szerint korábban is az volt a gyakorlat, hogy az évi 13 díjra az írók 26 javaslatot tettek, és a miniszter közülük választotta ki a kitüntetetteket. "Később - ha jól tudom, Hiller István minisztersége alatt - a gyakorlat megváltozott. Az írók továbbra is egy 26 névből álló listát véglegesítettek, a minisztérium pedig minden további nélkül átvette innen az első 13 nevet, vagyis aggály és vita nélkül elfogadta a névsort, egyben rangsort" - jegyezte meg az államtitkár, akinek véleménye szerint ez a szokásrend a minisztériumot 100 százalékosan eljelentékteleníti, "bólogatójánossá fokozza le, postás- vagy postaládaszerepre minimalizálja".

"Az a minimális korrekció, amellyel egy miniszter élhet egy díj odaítélésénél - az, hogy ne pusztán bólintson és jóváhagyjon, hanem hogy kétszer annyi név közül választhasson, mint amennyi a díjak száma - a társadalmi, nemzeti, nemzetközi távlatokba helyezéshez szükséges" - vélekedett az államtitkár.