Baku belvárosa most úgy néz ki, mint egy háborús övezet, de a romokon csillogó, új városközpont épül. A megújhodásnak azonban árnyoldalai is vannak, és egyre több panasz érkezik a kilakoltatások miatt. A lakásuktól megfosztott ezrek a közelgő dalfesztivál kínálta médianyilvánosságot használják ki, hogy felhívják a figyelmet a több mint 2 milliós város egyik visszatérő problémájára.

Nurija Halikova értetlenkedve mesélte, mi történt vele 2010. november 18-án, amikor egyenruhások feltörték lakásának ajtaját, majd összepakolták ingóságait, és kitessékelték otthonából. A negyvenes évei vége felé járó nő ezután barátoknál húzta meg magát. Ügyvédje, Fuad Agajev azt tervezi, hogy ha kell, a strasbourgi emberjogi bíróságig is elmegy. Halikovának az volt a szerencséje, hogy kamerára vette az eseményeket. Így végül kapott kárpótlást, de tovább küzd, mert úgy érzi, embertelenül bántak vele.

Agajevnek 40 hasonló eset fekszik az asztalán, ugyanis Ilham Aliyev elnök tekintélyuralma alatt példátlan méreteket öltöttek a jogi és rendőri túlkapások. "Ilyesmi még az apja, Gejdar Alijev idején és a szovjet időkben sem volt" - véli az ügyvéd. Agajev másik védencének, a 61 éves Jasszjamjan Kjarimovának is földig rombolták házát, amelyet bérbe adott. "A családom a bevételből élt" - panaszolja.

Aliyev elnök azonban nem hagyja, hogy külföldről nyomást gyakoroljanak rá, és egy beszédében azzal vádolta a nyugati médiát, hogy "rágalomhadjáratot indított Azerbajdzsán ellen". Az elnök azzal indokolja a kilakoltatásokat, hogy az érintett épületek közül sokat illegálisan húztak fel.

Ali Gasszanov elnöki tanácsadó elismeri, hogy a kényszerköltöztetések nem vetnek jó fényt az ország vezetésére. Ugyanakkor ő is azt hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió széthullása után sok lakást illegálisan építettek fel. Akinek pedig nem kell kártérítés, az egy cserelakásba költözhet a város szélén.

Mindez azonban nem oldja meg a problémát. Sokszor vérlázító módon hozzák omlásveszélyes állapotba az épületeket: az éjszaka leple alatt titokzatos gyújtogatók munkálkodnak, de van, hogy egyszerűen bezúzzák a tetőket vagy a falakat. Az állampolgárokat előzetes figyelmeztetés és szerződés nélkül semmizik ki. Agajev azt is kifogásolja, hogy a kormány által megállapított 1400 eurós átlagos négyzetméterár sokszor nem felel meg a valós értéknek.

De hogy miért is kellenek az államnak ezek a területek, kik húznak hasznot az építkezésekből, és van-e egyáltalán egy általános terv Baku központjának fejlesztésére, azt nem tudni. Egyelőre úgy tűnik, hogy a gomba módjára szaporodó villák és irodaépületek különösebb átfogó koncepció nélkül emelkednek ki a földből, míg az azeri főváros egykori építészeti remekművei az enyészeté lesznek.