A kanadai Alice Munro, az amerikai Don DeLillo és Philip Roth neve újra és újra felmerül a találgatásokban, de az esélyesek között emlegetik Naval el-Szaadávi egyiptomi írónőt, valamint egy másik amerikait, N. Scott Momadayt is.

"Csak találgatni és spekulálni tudok, de ez szórakoztató és rendkívül izgalmas" - mondta Elisabeth Grate, annak a kiadóháznak a munkatársa, aki megjelentette svéd nyelven Jean-Marie Gustave Le Clézio, a 2008-as irodalmi Nobel-díjas műveit.

"Sosem lehet tudni vagy kitalálni, hogy kit választ ki a Svéd Akadémia" - jegyezte meg Lina Kalmteg, a Svenska Dagbladet című napilap irodalmi kritikusa. Szerinte valószínű, hogy a tavaly díjazott svéd költő, Tomas Tranströmer után nem költőt, hanem prózaírót részesít előnyben az akadémia, az pedig biztosra vehető, hogy nem svéd lesz az idei választott.

Grate szerint észak-amerikai író, Don DeLillo vagy Philip Roth lehet a befutó, de a kiadó egy nővel is "elégedett lenne". Mint egy másik ház, a Norstedts munkatársa, Susanna Romanus fogalmazott, mindig időszerű nőt választani, mert nagyon kevés a női Nobel-díjas. 1901 óta mindössze 12 női irodalmi díjazott volt az eddigi 108 között. Többek közt épp ezért szerepel a várományosok között az egyiptomi Naval el-Szaadávi. Ha az akadémia őt választaná, az az arab világ számára is nagy elismerés lenne. Szintén komoly esélye van a hozzáértők szerint a novellista Alice Munrónak és Anne Carson költőnek.

Valószínűtlen azonban, hogy 40 év körüli vagy annál fiatalabb szerzőre esne a választás. Az irodalmi Nobel eddigi legfiatalabb kitüntetettje a brit Rudyard Kipling volt a maga 42 évével, de Albert Camus is csak 44 éves volt, amikor megkapta a díjat (a legidősebb Doris Lessing volt 88 évesen 2007-ben). A kitüntetettek átlagéletkora 64 év, ha most 40 év körüli írót választanának, az a szakemberek szerint "szenzációszámba menne". Mindazonáltal ebben a korosztályban is mutatkozik esélyes, mégpedig a francia Nina Bouraoui. Az irodalmi Nobel-díjat eddig mindössze négy alkalommal ítélték oda megosztva, így ennek sincs túl nagy valószínűsége. 

A kitüntetést két alkalommal nem vették át. A szovjet Borisz Paszternak ugyan elfogadta a díjat 1958-ban, de aztán politikai nyomásra elutasította. Jean-Paul Sartre pedig azért mondott nemet 1964-ben, mert soha semmilyen díjat és elismerést nem fogadott el. Magyarországnak egyetlen irodalmi Nobel-díjasa van Kertész Imre személyében, aki 2002-ben kapta meg az elismerést.