Az előadói szempontból rendkívüli nehézségű kortárs halotti misét Ligeti 1965-ben fejezte be, részletei azonban számára teljesen váratlanul, tudta és beleegyezése nélkül felbukkantak a neves amerikai filmrendező, Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeia című 1968-as filmjében is. Ligeti ugyanis soha nem írt filmzenét, Kubrick azonban előszeretettel használt fel filmjeihez különböző meglévő zeneműveket.

Bár ominózus filmjéhez Kubrick Alex North amerikai komponistától még megrendelte a zenét, utóbb semmit sem használt fel belőle. Ehelyett Richard Strauss és ifjabb Johann Strauss zenék mellett Ligetitől kölcsönzött, a Requiem mellett még a Lux Aeterna és az Atmosphéres című darabokból is. Miközben Ligeti csak hosszú pereskedés után jutott hozzá az őt jogosan megillető tiszteletdíjhoz, a vizuális effektusaiért 1969-ben Oscar díjjal kitüntetett film ugyanakkor óhatatlanul emelte az ő népszerűségét is.

A mostani hangverseny egy másik viszonylag ritkán hallható kompozíciója az a „Hamburgi koncert” lesz, amit Ligeti 1996-ban írt kürtökre és kamarazenekarra és benne a szólókürt mellett négy – a barokk korban ismert billentyű nélküli – natúrkürt játssza főszerepet. Az akkor már hosszú ideje Hamburgban élő zeneszerzőt Hamburg városa kérte fel – innen a darab elnevezése.

Szerepel a programban még a Zongoraetüdök cíklus harmadik – négy tételt magában foglaló – kötete, végül stílszerűen az utolsó befejezett darab, az Amadinda ütőegyüttesnek, és Károlyi Katalinnak dedikált Síppal, dobbal, nádihegedűvel című dalciklus teszi fel a koronát a zeneszerző emléke előtt tisztelgő sorozatra.

Énekes és hangszeres szólisták mellett közreműködik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Szimfonikus Zenekara és Kamaraegyüttese, a Magyar Rádió Énekkara, valamint a Nemzeti Énekkar, vezényel Rácz Zoltán.