A korábban lapunkban is bemutatott Sulyok Blanka egy budapesti, faipari szakközépiskola magyartanára.  Mint az Emminek írt nyílt levelében írja, szeret ott tanítani, de nem azért, mert olyan nagy öröm a központilag előírt anyagot „leadni”, hanem éppen a központilag előírtak ellenére szeretek tanítani itt.

Mert – mint írja - nem az „anyagot”, hanem a diákokat tanítja első sorban, és a diákok – a kamaszos flegmaság vagy az iskola intézményével szemben évek alatt, masszívan kiépült, negatív előítéletek páncélja mögött – érzékenyek, kreatívak, okosak, tehetségesek.

Imádják az irodalomórákat, sőt a menőbb tanulók verseket faragnak. Az asztalosnak készülő diákokban a szokatlan érdeklődést az irodalom iránt tanárnőjük egyedi módszerei keltették fel, aki az órákon éppúgy felhasználja a kortárs írók verseit, mint a rap vagy slam poetry-előadók szövegeit. Nem tilos az órákon az okostelefonok nyomogatása sem. A módszer hatékony, ám a sok, Klik által nem támogatott fénymásolás miatt a tanároknak zsebbe vágó, és a mai oktatási előírásokat is sok helyen sértheti. Interjú Sulyok Blanka magyar-német szakos tanárral.

„Talán hidegen hagyja őket a Bánk bán, de nem hagyja őket hidegen Erdős Virág kortárs költő Na most akkor... című verse. Az egyik órán egy tizedikes fiú ezeket a sorokat írta a vers mintájára: Na most akkor mondjátok meg, nagyokosok, mi legyen/ ki ne legyen miközülünk maholnap, és ki legyen/ ki tanuljon szorgalmasan emelt szintű kémiát/ ki stoppolja Mekis műszak után még a zokniját/ ki jusson be egyetemre maximális pontszámmal/ ki vágódjon diszkó után egy oszlopnak pont százzal...”

Több tanítványa jutott el a faipari képzésről egyetemre, tett le emelt szintű érettségit, lett zenész vagy költő.

„Milyen szerencse, hogy ezeket a fiatalokat nem állították rá arra az egysíkú ’életpályára’, mely talán – ha a tiltakozásunk nem talál értő fülekre, – a következő generációkra vár” – teszi hozzá.

A tanárnő szerint azzal, hogy az iskolák közötti átjárást és az egyéb irányú továbbtanulás lehetőségét ellehetetlenítik, valamint – szabad órasáv híján – a csoportbontásokat és az érettségire való felkészítést tovább szűkítik, a lemorzsolódások aránya az eddiginél is drasztikusabb lesz.

Levelét így zárja: „A szakképzésben tanul a magyar fiatalok két harmada. Ha elveszik a tanítványaink jövőjét, az ország jövőjét is elveszik. Ez nem praktikus. Nem szakszerű. Nem gazdaságos. Nem igazságos. És nem emberséges.”

A teljes levelet itt olvashatja.