A kétszeres Munkácsy-díjas, valamint Pulitzer-emlékdíjas művész halálhírét a MÚOSZ jelentette be – a szövetség azt írja, Kaján "2016. május 16-án este, csendben eltávozott".

Jobb ma egy karikatúra, mint holnap egy diktatúra - a HVG rajzos interjúja Kaján Tiborral

A karikaturista 1921. március 3-án, Miskolcon született, Kalász Tibor néven, és 5-6 éves korától már a rajzolás volt a legkedvesebb elfoglaltsága – az édesapja által járatott Az Újságban látott először karikatúrákat, később ennek a műfajnak szentelte életét, a MÚOSZ szerint "egész életében azt vallotta, a karikatúra az újságírás egyik műfaja".

Rajzai, karikatúrái 1945-től jelennek meg. Indulása óta a Ludas Matyi, 1964-től a Tükör, majd Új Tükör, később a Magyar Nemzet, majd a Magyar Hírlap munkatársa volt, de alkotásai olyan lapokban is megjelentek, mint a Lyukasóra, a Magyar Tudomány, a Népszabadság, az Új Írás, a Filozófiai Szemle vagy a Hócipő.

MTI / Czimbal Gyula

A „pesti humor” legnemesebb hagyományainak folytatói közé tartozik, Karinthy, Kosztolányi és Heltai Jenő humora mellett hatott rá Madách Luciferjének filozófiája, Daumier rajzművészete, a Swift Gulliverjéből és Rostand Cyranójából ismert szemléletmód. Karikatúráit az eszközök ökonomikus használata, a letisztult, tömör kompozíció jellemzi, rajzai szöveg nélküliek, kizárólag a vizuális nyelv hatásmechanizmusára épülnek.

A belső történésekre figyel, rajzai a karikatúra műfaján belül az elmélyült, meditatív vonulathoz tartoznak, filozofikus mélységűek. Általa létrehozott, gyakorolt műfaj az ún. nekrológkarikatúra, amelynek hőse a művész által tisztelt vagy közel álló személy, akinek halála után összefoglaló, mintegy emblémajellegű rajzot készít (például Chaplin, Einstein, Liszt, Beethoven, Mándy Iván).

MTI / Czimbal Gyula

"Aki közelről ismeri őt, tudja, hogy sajátos, Krúdy tollára méltó jelenség. Szemlélődő, érzelmes, választékos ízlésű ember, talán az utolsó pesti úr. Szinte minden érdekli, foglalkoztatja. Imád beszélgetni, vitatkozni a barátaival. Élvezet hallgatni a gondolatait, töprengéseit, az ország és világ dolgairól, művészeti kérdésekről, morálról, politikai tisztességről, egyéni helytállásról, az emberiség jövőjéről" – írta Kajánról szerzőnk, a művész 90. születésnapjára.

A karikaturista 1997-től volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, de 2013-ban, több ismert művésszel együtt otthagyta a Fekete György vezette társaságot.