A Viszkis, Kincsem, Budapest Noir – sok minden eldől a magyar filmről 2017-ben
A jövő év fordulópont lehet a Filmalap-érában: milliárdos támogatású közönségfilmek próbálják visszacsalogatni a nézőket a magyar filmekre, miközben Pálfi- és Mundruczó-szintű nevek várhatják az újabb nagy fesztiválszerepléseket – a Sundance-en és a Berlinalén pedig már ott is vagyunk. De mindez fordítva is elsülhet. Ilyen lesz a magyar film 2017-ben.
Akárcsak 2015-ben, a jövő év első magyar filmes eseménye is az lesz, hogy a hazai animáció nagy – és már bizonyított – reménysége, Bucsi Réka kiutazik a Utah állambeli Park Citybe, hogy képviselje Magyarországot az USA legmenőbb fesztiváljának tartott Sundance-en. Ráadásul premierjének helyszínéhez, az idei Berlinaléhoz hasonlóan ismét a rövidfilmes versenyprogramban kapott helyet az alkotás, amelyet a január 19-én kezdődő fesztivál előtt már mi is láthatunk moziban: a 12-én debütáló A vörös teknős előtt fogják vetíteni.
De az első európai A-listás fesztiválra sem megyünk üres kézzel: a február 9-étől induló Berlinalén öt év után (2012-ben a Csak a szélt válogatták be) újra lesz magyar versenyfilm. A fesztiválon korábban már zsűriző Enyedi Ildikó (Az én XX. századom, Simon mágus) 18 év után tér vissza új mozifilmmel, a Testről és lélekről pedig elég ambiciózusnak tűnik.
A köztes éveket például a Terápia rendezésével töltő Enyedi filmjének alapkérdése:
Mi lenne, ha egy nap találkoznál valakivel, aki éjjelente ugyanazt álmodja, mint te? Vagy pontosabban: kiderülne, hogy már régóta ugyanabban a világban találkoztok éjszakánként. Örülnél neki? Vagy úgy éreznéd, megraboltak?
A férfi főszerepre nem egy színészt, hanem a Líra Kiadói csoport igazgatóját, Morcsányi Gézát választotta, aki Borbély Alexandrával viszi a hátán a filmet, olyan mellékszereplők támogatásával, mint Mácsai Pál vagy Nagy Ervin. A Testről és lélekről március 2-tól már a hazai mozikban is látható.
A februárunk ettől függetlenül biztos nem lesz olyan csillogó, mint 2016-ban, de ez csak természetes: senki sem várta el, hogy a Saul fia Oscarjának éve után megint ott legyünk a filmvilág legnagyobb díjátadójának legjobb idegen nyelvű filmes kategóriájában. Idén Till Attila filmjét, a Tiszta szívvelt indítottuk, de hiába dicsérték korábban a hollywoodi kritikusok, nem került fel a jelölésre esélyes 9 film listájára. Felkerült viszont Deák Kristóf elbűvölő kisfilmje, a Mindenki, amit a rövidfilmes kategória legjobb kilence közé soroltak, így azért lesz min izgulnunk, amikor január 26-án bejelentik a jelölteket.
A magyar mozikban Az állampolgár nyitja az évet – Vranik Roland (Fekete kefe, Adás) harmadik mozija. Bár az alapötlet már évekkel ezelőtt megszületett, a cselekményt beérte a történelem: a film a beilleszkedés nehézségeiről szól egy szerelmi, illetve egy menekülttörténeten keresztül, a mai Budapesten. A háború elől Magyarországra menekülő Wilson (akit egy a rendező által az utcán felfedezett villamosvezető alakít) egy magyar-töri szakos tanárnőt (Máhr Ági) kér fel arra, hogy segítsen neki felkészülni az állampolgársági vizsgára, és az ő történetükbe kapcsolódik be egy perzsa lány, akinek névházasságot kell kötnie egy magyar állampolgárral. Az állampolgár január 26-án kerül a mozikba.
De az év első nagy tesztje március 16-án lesz: ekkor mutatják be minden idők legdrágább magyar filmjét, a Kincsemet, és ezzel egyúttal kiderül, sikerül-e a Filmalapnak visszacsalogatnia a nézőket a magyar alkotásokra nagyszabású közönségfilmekkel. Nem csoda, hogy a hazai közízlést eddig telibe találó Herendi Gáborra (Valami Amerika 1-2, Magyar vándor) bízták a filmet, amely végül 2,9 milliárd forintból készült – ebből 2 milliárddal szállt be a Filmalap.
A nézőmágnes név – már persze a címszereplőn kívül – itt a Kincsem gazdáját játszó Nagy Ervin, de a szerelmét és egyben fő ellenlábasa lányát alakító Petrik Andrea (Utóélet) is megérdemli, hogy végre szélesebb közönség is megismerje.
Ezenkívül már csak egyetlen fix premierdátumot tudnak felmutatni a forgalmazók: április 6-án mozikba kerül a szociofocifilmként tálalt Brazilok, amelyben egy kis vidéki településre új plébános (Bánki Gergely) érkezik, aki elintézi a polgármesternél, hogy a romák csapata is indulhasson a falu focibajnokságán. A tét nem kicsi: a nyertes csapat elutazhat Brazíliába. A TV2 Naplójából, majd a köztévéről ismert, most épp a Hír TV-hez szerződő M. Kiss Csaba első filmjében szinte mindenki feltűnik: feltörekvők (Farkas Franciska, Mészáros Blanka, Nagy Dániel Viktor), húzónevek (Dobó Kata, Schell Judit, Gryllus Dorka, Gáspár Laci) és amatőr roma szereplők.
A már leforgatott filmek közül talán Antal Nimród (Kontroll, Ragadozók) hazatérő moziját, A Viszkist várhatjuk legközelebb, amelyet 2017 nyarára ígértek. Az Ambrus Attila életét a hokikarriertől a rablásokig megörökítő, de részben fikciós mozira akciójeleneteket, autós üldözést és magyar filmben sosem tapasztalt látványt ígérnek.
Nem csinálunk hőst a bűnözőből. Egy életutat mutatunk be, döntéseket, hibákat.
– mondta a rendező, aki egy újoncot, a 23 éves Szalay Bencét választotta a címszerepre, de persze egy cameo erejéig maga Ambrus Attila is feltűnik majd.
Ha Magyarország a hollywoodi utat járná, biztos, hogy nyáron kerülne moziba az egyébként 2017 második felére ígért Pappa Pia – az amerikai animációs legendastátuszából hazarángatott Csupó Gábor retróslágerekkel tűzdelt musicaljét a 70-es évek Csinibabájaként harangozták be, mi épp egy olyan forgatási napon jártunk, amikor Stohl András énekelte a Ciao, Marinát. Az egymilliárdos Filmalap-támogatást élvező produkcióban Szabó Kimmel Tamás, Reviczky Gábor, Nagy Feró, Dobó Kata, Molnár Piroska és Szabó Simon is feltűnik, de a hírek szerint még Vajna Tímea is kapott egy szerepet.
Három olyan magyar film forgatása is véget ért az utóbbi hetekben, hónapokban, amelyeket mindenki 2017-re vár, és készítőik európai ismertsége és elismertsége miatt akár nagy fesztiválokon is viszontláthatunk.
Mundruczó Kornél (Delta, Fehér Isten) legújabb rendezése, a Felesleges ember egy különleges képességekkel rendelkező fiú és egy magyar orvos barátságáról szól, de ami miatt igazán felkeltette sokak érdeklődését, az a környezet, amelyben játszódik: a két főszereplő történetén keresztül próbálnak az alkotók a menekültválságról beszélni. Ez az a film, amely miatt újra felhúzták a sátrakat a Keletiben. Jéger Zsombor főszereplése mellett Cserhalmi György, Balsai Móni és Haumann Péter is játszik a filmben.
Ha a Toldi-projekt elbukott is, Pálfi György (Taxidermia, Hukkle) végre kapott 600 milliót a Filmalaptól, amiből most egy Stanislaw Lem sci-fi-regényt ültetett át egy napjainkban játszódó családi krimi keretei közé. A részben Kanadában forgatott Az Úr hangja egy apjára több évtized után rátaláló fiú történetét állítja párhuzamba a földönkívüliekkel való kapcsolatfelvétellel – a készítők szerint ugyanis mindkét helyzetben hiányzik a megértéshez közös kommunikációs eszközrendszer. A két főszereplő Polgár Csaba és a kanadai Eric Peterson, a premiert 2017 őszére tervezik.
Nem túlzás, hogy évek óta várja már a magyar filmvilág, hogy végre elkészüljön első nagyjátékfilmje. A Before Dawn című 2005-ös rövidfilmjével Cannes-ban versenyző, majd Európa-filmdíjat nyert, majd a 2009-es A repülés történetével Európát végigturnézó rendező Marokkóban forgatta le a Tegnap című mozit, a 4 hónap, 3 hét, 2 napból vagy a Toni Erdmannból is ismert Vlad Ivanovval a főszerepben. Ő egy középkorú építészt alakít, aki nyugtalanító híreket kap cége észak-afrikai építkezéséről, ezért felkerekedik, hogy maga oldja meg a problémát. Fiatalsága helyszínén azonban egy csomó emlék feltódul benne, főleg miután egy pillanatra meglátja régi szerelmét, és nyomozni kezd utána. A nemzetközi szereplőgárdával készült filmet 300 millió forinttal támogatta a Filmalap.
Még egy elsőfilmes rendező készül 2017-es debütre: Lengyel Balázs Lajkó – cigány az űrben című mozija azzal az egyszerű ötlettel játszik el, hogy mi lett volna, ha nem egy Lajka nevű kutya, hanem egy cigány származású magyar permetező pilóta, Lajkó lett volna az első élőlény az űrben. A főszereplő, Keresztes Tamás az ötvenes évek és az akkor uralkodó űrmánia szatírájaként leírt film humorát egyszerre hasonlította Bacsó Péter A tanújához és Wes Anderson filmjeihez. Keresztesen kívül Pálffy Tibor, Gyabronka József, Máté Gábor, Szirtes Ági és a Trokán-nővérek is feltűnnek majd a komédiában.
De Kincsem ide, A Viszkis oda, az év egyik legnagyobb szenzációja a Kondor Vilmos nagy sikerű regényéből készült, 1936-ban játszódó Budapest Noir lehet – már amennyiben tényleg mozikba kerül jövőre. A csaknem egymilliárd filmalapos forinttal felturbózott kriminek már az alkotógárdája nagyon izgalmas: a többek közt Scarlett Johanssonnal készült Amerikai rapszódia rendezője, Gárdos Éva mellett Ragályi Elemér operatőr és Pater Sparrow látványtervező neve is kifogástalan hangulatot ígér. Az újságíróból nyomozóvá váló főkaraktert, Gordon Zsigmondot Kolovratnik Krisztián, fotóriporter szerelmét pedig Tenki Réka alakítja majd, de ott lesz Kulka János, Kováts Adél, Dobó Kata, Mucsi Zoltán és Anger Zsolt is.
A Filmalap és a komplett magyar filmipar számára mindenképpen vízválasztó lehet ez az év. Legjobb esetben Enyedi Ildikó berlini szereplése után látunk még ismerős magyar arcokat a nagy filmfesztiválokon, ezzel beigazolódik a szerzői filmesek állami támogatásának szükségessége, a közönégfilmnek szánt gigaprodukciók (Kincsem, A Viszkis, Pappa Pia, Budapest Noir) pedig lenyomják majd hollywoodi ellenfeleiket a pénztáraknál, új löketet adva a hazai filmes világnak.
Azonban nem túl nehéz elképzelni azt sem, hogy mindkettő fordítva sül el: a Pálfik, Mundruczók és Kenyeresek lemaradnak Cannes-ról, Velencéről, netán még Karlovy Varyról is, a milliárdos mozik pedig a Veszettek sorsára jutnak. Egy dologban szinte biztosak lehetünk: 2018-nak egészen más pozícióból indul majd neki a magyar film.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
