szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A jelenlegi állami alsós olvasókönyvekből hiányzik az új kerettanterv által előírtak 85 százaléka. Maruzsa Zoltán szavai erősen megkérdőjelezhetők – állítja a tankönyves szervezet.

A Magyar Nemzet március 6-ai számában Maruzsa Zoltánnak, az oktatás irányítás ténylegesen első számú vezetőjének sikerült a tankönyvekkel kapcsolatban több olyan állítást tennie, mely köszönő viszonyban sincs a valós helyzettel, legalábbis ami az alsó tagozatos magyar irodalom tantárgycsoportot érinti – állítja a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete.

Maruzsa állítása szerint a tankönyvek átalakítása az új Nemzeti alaptantervhez és kerettantervekhez nem akkora probléma, hiszen a tananyag csökkent, így csak kihagyásokra van szükség. Elsőben egyébként sem jellemző a tankönyvek használata.

A TANOSZ műhelyében megvizsgálták, mennyire fedik le az alsós 1-4. évfolyamon jelenleg ismert tankönyvcsaládok a 2020-as kerettantervekben szereplő kötelező és ajánlott szemelvények listáját.

Ebből az derült ki, hogy a 2020-as kerettantervben az 1-2. évfolyamon 111 mű szerepel, 3-4. évfolyamon 102. Ezek közül a most használatos állami tankönyvekben 19, illetve 15 mű szerepel.

Azaz Maruzsa állításával ellentétben – miszerint csak kihúzni kell tartalmakat a tankönyvekből – 92, illetve 87 új művet kell beemelni az új kerettantervek alapján készülő tankönyvekbe. Az előírt szemelvények több mint 80 százaléka vadonatúj tananyag. Érdekes módon a magánkiadók eddigi tankönyvei e tekintetben közelebb állnak a leendő új tankönyvekhez.

„Mivel indokolható, hogy egy korszerűnek és jövőorientáltnak mondott keretjellegű tantervben törzsanyag és kiegészítő tartalom címszó alatt 213 szemelvényt írnak elő, s ebben nyoma sincs 21. századi kortárs szerzők darabjainak?!” – teszi fel a kérdést a TANOSZ.

A TANOSZ szerint vaskos tévedés, amit az elsős tankönyvekről az államtitkár mond az interjúban: „Csak az 5. és 9. osztályos könyvek érintettek az idei évben, hiszen elsőben még nem jellemző a tankönyvek használata.” Az oktatásirányítás első embere nem tud arról, hogy csak az OFI legkevesebb 10-nél is több elsős tankönyvet hozott létre? (Évtizedek óta nélkülözhetetlenek a tankönyvek és munkafüzetek elsőben.)

A szerveztet emlékeztet arra, hogy a tanítóknak áprilisban úgy kell megrendelniük a tankönyveket, azaz úgy, hogy azokat nem is látták. Ez – mint írják – nemcsak pedagógiailag elfogadhatatlan, hanem a jogszerűség szempontjából is megkérdőjelezhető.

Milyen szakmai hitele lehet egy ilyen mondat után a tanítók előtt az államtitkár szavainak? Ilyen mérvű tájékozatlanság láttán a tanítók pedagógiából elégtelent ad(ná)nak Maruzsa Zoltánnak!

– írja a TANOSZ.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Balla István Kult

„Ha a NAT egyik fele jó, a másik meg totál problémás, akkor ez egy dilettáns tanterv”

„Miért állít engem olyan helyzet elé egy oktatáspolitikai dokumentum, hogy én annak ne tudjak megfelelni?” – teszi fel a kérdést a Nemzeti alaptantervre utalva Pethőné Nagy Csilla középiskolai magyartanár, tankönyvszerző. Szerinte egy szaktanárnak választania kell: vagy a NAT modern pedagógiát leíró bevezetőjéhez tartja magát, vagy a tartalmat leíró másik feléhez. Az egyiket mindenképp el kell szabotálnia, mert együtt nem lehet megtanítani a kettőt. Tankönyveinek a jogait szerette volna megszerezni az Oktatási Hivatal, de ő nem járult hozzá azok NER-esítéséhez.