Hiába söpörték ki szinte az összes intézményből a balliberális művészeket, a társadalom széles rétegeiben máig őket tekintik mértékadónak – derül ki Kristóf Luca kutatásaiból, amely Kultúrcsaták – Kulturális elit és politika címmel most könyvben is megjelent.

Szakács Árpád, a kultúrharc azóta félreállított elindítója igazolva érezheti magát a többéves folyamatot felölelő elemzés eredményét látva.

Épp egy baloldalinak kikiáltott műhelyben bizonyították be, hogy a kulturális elit nagyobb része ma is baloldali: Kristóf, a kormányzati einstanddal az MTA-tól időközben kiszervezett Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársa azzal szembesült, hogy a kultúra és a művészetek legjelesebb képviselőinek 40 százaléka még mostanság is balra sorolja magát, és csak a 34 százalékuk jobbra.

Persze nem telt el nyomtalanul a NER évtizede: az Orbánék hatalomra jutása előtti évben még 47 százalék tekintette magát bal-, és 29 százaléka jobboldalinak. A kulturális élet polarizációja, a centrum kiürülése azonban már az ezredfordulón elkezdődött, az utóbbi tíz évben csak ez a trend folytatódott – derül ki a 2001-ben, 2009-ben és 2018-ban végzett felmérések eredményeit elemző kötetből.

Noha Orbán Viktor már 2009-ben Kötcsén kijelentette, hogy nemcsak a balliberális politikai, hanem a kulturális elit is megbukott, 2018-ban Tusványoson pedig felszólította táborát, hogy kezdjen hozzá a korszaképítéshez, a HVG friss számában megjelent cikkből az is kiderül, miért igaz mégis Esterházy Péter axiómája: államtitkárt ki lehet nevezni, de költőt nem.

HVG