A művész erre válaszul visszavonta az egész tárlatát.
Amy Sherald kis híján történelmet írt: ő lett volna az első afroamerikai származású kortárs alkotó, akinek műveiből önálló kiállítást rendez a washingtoni Smithsonian Intézet Nemzeti Portrégalériája. A művész azonban úgy döntött, hogy visszavonja közelgő kiállítását, mert attól tartott, hogy az intézet cenzúrázná azt – írja a The Guardian.
A korábban Michelle Obamáról is portrét festő művész American Sublime című tárlatát azután törölték, hogy az alkotót tájékoztatták arról: egy festményét, amely a Szabadság-szobrot transznemű személyként ábrázolja, eltávolítanák a kiállításról, nehogy azzal kivívják Donald Trump amerikai elnök ellenérzését.
„Jóhiszeműen kezdtem bele ebbe az együttműködésbe, abban a hitben, hogy az intézmény elkötelezett amellett, hogy olyan műveket mutasson be, amelyek tükrözik az amerikai élet teljes és összetett valóságát. Sajnálatos módon világossá vált, hogy a feltételek már nem teszik lehetővé, hogy a kiállítás a maga teljességében és az eredeti elképzelésnek megfelelően valósuljon meg” – írta Amy Sherald nyilatkozatában.
„Egyértelmű, hogy az az intézményesült félelem, amelyet a transznemű emberekkel szembeni ellenségesség általános légköre táplál, szerepet játszott a döntésben” – tette hozzá a művész.
Sherald állítása szerint a festmény eltávolítása esetén az intézmény egy másik megoldást javasolt: egy videót, amelyben emberek a festményről és általában a transzneműséggel kapcsolatos kérdésekről beszélnek. A művész ezt elutasította.
A Smithsonian közleményében csalódottságát fejezte ki Sherald döntése miatt. „A Smithsonian célja, hogy elősegítse a közös megértést. A művészet bemutatásán és kontextusba helyezésén keresztül igyekszünk inspirálni, elgondolkodtatni és jelentőségteljes módon hatást gyakorolni a közönségre. Sajnos nem tudtunk megegyezésre jutni a művésszel. Mindazonáltal továbbra is elismeréssel adózunk Sherald munkássága, portréművészete és elkötelezettsége előtt” – írja az intézet.
A Smithsonian az elmúlt hónapokban bírálatok kereszttüzébe került. Bár nem kormányzati intézet, a Kongresszus hozta létre, és egy olyan testület felügyeli, amelynek tagja az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának elnöke, az alelnök, valamint a Kongresszus mindkét házából három-három képviselő.
Idén márciusban Trump egy olyan elnöki rendeletet írt alá, amelyben azzal vádolta meg a Smithsoniant, hogy az „megosztó, rasszközpontú ideológia hatása alá került”, és bejelentette, hogy kormánya helyreállítja az intézményt „mint az ihletettség és az amerikai nagyság jelképét”.
Májusban Trump megpróbálta eltávolítani Kim Sajetet a Nemzeti Portrégaléria éléről, azt állítva, hogy az igazgató a DEI (Diversity, Equity, and Inclusion, azaz sokszínűség, esélyegyenlőség és befogadás) lelkes támogatója. Bár Trump először nem járt sikerrel, Sajet később maga mondott le posztjáról.
Donald Trump hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és több európai vezetővel találkozik Washingtonban, miután múlt héten Alaszkában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal. A téma az orosz-ukrán háború lesz, illetve annak a lezárása.
Februárban a hírhedt, összeveszésbe torkolló találkozón a Fehér Házban szóvá tették, hogy az ukrán elnökön miért nincs öltöny.
Donald Trump a kritikusait szidja az oldalán, miközben készül a tárgyalásra Zelenszkijjel és az európai vezetőkkel.
„Állnak már az úttörősátorak, de ti mindig legyetek bátorak” – szóviccelt Geszti.
Tíz éve kapcsolták hálózatra az első piaci alapon, uniós támogatás nélkül épített napelemes erőművet.
