A cég nem csak Magyarországon, hanem Európában is az első volt, sőt a világon is az úttörők között szerepelt. A Magyar Általános Hitelbank - néhány Somogy megyei nagybirtokos részvételével - még 1890-ben alapította a Mezőgazdasági Ipar Rt.-t (MIR) a cukorgyártás kialakítására. A gyorsan terjeszkedő és az 1930-as évektől Georgia néven szereplő cég szintén bekapcsolódott a mélyhűtött áruk készítésébe.
A magyar élelmiszeripar immár zászlóshajójának számító cég a Pozsony melletti Diószegen 1943-ban létesített egy korszerű gyorsfagyasztó üzemet, amelynek termékeit Frigelite márkanévvel hozták forgalomba, majd ugyanilyen néven kereskedelmi céget is létrehozott.
A második világháború után a Georgia Rt. és a Hitelbank újra elindította a gyorsfagyasztott áruk termelését, ám miután Diószeg ismét a határon kívülre került, 1947-ben a csepeli Szabadkikötőben létesített hűtőházat - az APIS Rt. csontfeldolgozó üzemét alakították át e célra -, amely termékeinek új márkaneve már a MIR ELITE rövidítésekből született.
Az 1948-1949-es államosítások nyomán a Magyar Élelmiszerszállító és Áruforgalmi Rt., az Óbudai Kristályjéggyár Rt., a Városi Hűtőház Kft. és a Hűtőház Hasznosító Kft. vállalatokból hozták létre a Budapesti Hűtőipari Vállalatot (BHV) a mélyhűtött áruk gyártására, valamint a műjéggyártásra. A BHV a gyorsfagyasztott termékei egy részét kezdetben Globus márkanéven forgalmazta, de előállított Mirelite márkanéven is árukat.
A fagyasztott termékek 1959-től kerültek egységesen Mirelite emblémával forgalomba. 1963-tól a hét gyáregységből szervezett Hűtőipari Országos Vállalat, 1979-től Magyar Hűtőipari Vállalat állította elő a vásárlók körében hamar ismertté és népszerűvé vált gyorsfagyasztott termékeket, s a márkanév végül is azok szinonimájává vált a köznyelvben. Az önállóságát visszanyert vállalat neve 1988-tól Mirelite Hűtőipari Vállalat.
A privatizációt követően Mirelite Budapest Hűtőipari Rt. néven működött, többségi tulajdonosa az olasz-amerikai C.P.F. pénzügyi befektető társaság volt, 46 százalék pedig az ÁVÜ, az önkormányzat, illetve a dolgozók kezében volt. 1995-ben - a Világbankhoz tartozó IFC bevonásával - a cég új pizzagyárat avatott, ahol Prego márkanéven készültek az elsősorban exportra szánt termékek, a többségi tulajdonos ekkor már az Első Magyar Alap volt.
Az exporttervek azonban nem teljesültek, a gyár kapacitásai 20 százalékát tudta csak kihasználni, adósságai felduzzadtak, végül 1998-ben felszámolási eljárás indult ellene. Többszöri sikertelen próbálkozás - valamint a különválasztott hűtőházak eladása után - a pizzagyárat 2000-ben az osztrák Félix élelmiszeripari csoport érdekeltségébe tartozó, norvég tulajdonban lévő Orkla Foods vette meg.
További magyar márkák története itt
