Hiányzik az alternatív és autonóm nemzetiségi média, elégtelenek ezen tájékoztatási eszközök személyi és tárgyi feltételei, de az anyanyelvi tájékoztatás is; többek között ezt állapította meg a kisebbségi ombudsman e tárgyban folytatott vizsgálata.
Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa fontosnak tartotta, hogy a kisebbségi médiában is érvényesüljön a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság, s a műhelyeknek pártatlannak kell lenniük. A szakember arra kérte a Magyar Televízió és a Magyar Rádió elnökét, hogy tekintsék át a tizenhárom országos kisebbségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodást, mert "a nemzeti és etnikai kisebbségek által igénybe vehető műsorok időtartama és sugárzási rendje elégtelen ahhoz, hogy a közszolgálati médián keresztül hozzájussanak a közéleti információkhoz".
Lásztity Péró, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány kuratóriumi elnökségének tagja a kisebbségi lapok finanszírozásáról beszélt. Mint elmondta, a közalapítvány támogatja az országos terjesztésű kisebbségi lapokat, amelyek fontos szerepet töltenek be az adott kisebbség életében. Hangsúlyozta, hogy ezekben az orgánumokban nincs reklám, így az effajta bevételektől elesnek e sajtótermékek.
Néző László, az Amaro Drom főszerkesztő-helyettese a Roma lapok Magyarországon című előadásában kiemelte, hogy a roma lakosság is "médiafogyasztó", ám a romák többségéhez nem jutnak el a nekik szóló újságok. Előfordult olyan eset, hogy információ hiányában a romák lemaradtak bizonyos támogatásokról - tette hozzá. Néző László elismerte ugyanakkor, hogy a terjesztéssel is gondok vannak.
