Az NRC Piackutató Kft. és a TNS áltak készített Visitor Media Research nevű kutatás évente kétszer, márciusban és szeptemberben ismétlődik. A vizsgálat a honlapok látogatóinak demográfiai jellemzőire, vásárlási és reklámattitűdjére kíváncsi. A tízezer fős reprezentatív minta az 1 millió 190 ezresre becsült, hetente legalább egy alkalommal internetező közönséget képezi le. A kutatás annak a csaknem száz magyar portálnak és weboldalnak a mérésére terjed ki, amelyek fizettek ezért.

A weblapok havi egyedi látogatószámát figyelve kiderül, hogy a netezők döntő többsége rátéved a startlap.hu-ra, 935 ezren legalábbis bizonyosan ráklikkelnek a linkgyűjteményre. Igencsak népszerű a freemail.hu levelezőrendszer, amelyre havonta 898 ezren jelentkeznek be. Jól áll továbbá a MÁV vasúti menetrendjét tartalmazó elvira.hu (466 ezer egyedi felhasználó), a honfoglalo.hu címen futó játék (406 ezer látogató) is. A hírportálok közül az Origó vezet, havonta 879 ezer egyedi látogatót vonz, az Index 516 ezret gyűjt be havonta, a hvg.hu pedig 326 ezer ún. unique usert tudhat magáénak.

A hvg.hu olvasói között legnagyobb arányban (51,8 százalékkal, 169 ezren) azok a felhasználók állnak, akik naponta használják a hálót, de a hetente 4-6 alkalommal netezők is jelentős hányadot foglalnak el (36,5 százalék).  Az összes magyar internetező 42,7 százaléka számít „heavy usernek”, nagyfogyasztónak, 37,4 százaléka ül le a gép elé heti 4-6 alkalommal, s 17,3 százalékuk használja hetente 2-3-szor az internetet.

Túlnyomórészt fiatalok. © sxc.hu

A hazai netezők között – ellentétben a 14-69 év közötti magyar lakosság összetételével – kisebbségben vannak a hölgyek, öt felhasználó közül ugyanis még mindig három férfi. Ami a hvg.hu olvasóit illeti, a 64,2 százalékuk férfi, a jobline.hu látogatói között ugyanakkor már csak 54,8-45,2 százalék a férfiak és a nők aránya. Online lapunk olvasói közül igen kevés fiatalkorú van, legtöbben (36,5 százalékuk) a 18-29 év közöttiek közül kerülnek ki. A 30-39 évesek szintén a netes közösségen belüli aránynál (23,1 százalék) nagyobb szeletet (27 százalékot) hasítanak ki a hvg.hu olvasói közül. Kiemelkedően magas, 46,6 százalékos a 18-29 év közöttiek aránya a Jobline munkát kereső látogatói között.

Az összes netező 42,4 százaléka vidéki városokban lakik ugyan, a hvg.hu-t és a Jobline-t mégis a fővárosiak olvassák legtöbben (49,4 százalék és 53,3 százalék), kevesebben kattintanak ránk ugyanakkor a falvakból, hiszen a két lap látogatóinak csupán 11,5, illetve 10,7 százaléka lakik ilyen településeken. (Országosan az internetezők 17,4 százaléka falvakban lakik, s 40,2 százalékuk él Budapesten.) A netezők döntő hányada középiskolai (39 százalék) vagy felsőfokú (37,5 százalék) végzettséget szerzett eddig, a hvg.hu-t és a Jobline-t azonban jóval nagyobb arányban olvassák utóbbiak: 58 és 53,7 százalék a diplomások aránya a két oldal összes látogatója között.

A weboldalakat itthon leginkább a tanulók és szellemi beosztottak böngészik (arányuk 31,8, illetve 29 százalék), a hvg.hu-t, és a Jobline-t mégis nagyobb arányban választják utóbbiak (a két oldal látogatóinak 34,4 és 36,9 százaléka bír ilyen státusszal).

A netezők 99 százalékának van mobiltelefonja (ezek csaknem négyötöde saját, kisebb részük céges telefon), 90 százalék rendelkezik bankkártyával, 87,4 százalékuk saját személyi számítógépet használ. Több netezőnek van autója (69,1 százalék), mint digitális fényképezőgépe (45,3 százalék). A hvg.hu olvasói többé-kevésbé hasonló arányban bírnak a fenti személyes tárgyakkal és javakkal, ám míg kevesebbnek van autója (67,9 százalék), többnek van bankkártyája (94,3 százalék) és digitális fotógépe (48,7 százalék). Míg az átlag netezők 20,8 százalékának van második lakása, vagy hétvégi háza, addig a hvg.hu olvasóinak 24,8 százaléka rendelkezik ilyennel. Az adatok a 14-69 év közötti (akár netező, akár nem netező) magyar lakosság mutatószámaival összehasonlítva érdekesek igazán, hiszen ebből kiderül: a világhálót rendszeresen használók a felsorolt vagyontárgyak mindegyikét lényegesen nagyobb arányban bírják, mint az átlag magyar polgár (digitális fotógépe például a 14-69-es korcsoport 15 százalékának van, ami töredéke a rendszeresen internetezők körében mért aránynak).

Az internethasználók között nem sok babér terem az ezotériának, 62,7 százalékuk (a hvg.hu olvasóinak pedig 69,8 százaléka) ugyanis inkább a tudományos témák iránt érdeklődik, s csak 22 százalék keresi az okkultizmussal kapcsolatos tartalmakat (olvasóink közül még kevesebben, 19,5 százalék kíváncsi ilyesmire). A netezők számára legnépszerűbb téma (66,6 százalékkal) a film, s jelentős részük keresi a technológiai tárgyú, könnyűzenei témájú, vagy utazással kapcsolatos anyagokat. A hvg.hu olvasói a felmérés szerint – bár sok tekintetben az átlagnetezőkhöz hasonló érdeklődési körűek – egyes témákat kiugróan magas arányban olvasnak. A szörfölők alig egyharmadát lekötő gazdasági és külpolitikai témák felé olvasóink több mint fele érdeklődéssel fordul, s míg a belpolitika, a hazai közélet az átlag internetezők csupán 42 százalékát érdekli, addig olvasóink 61,7 százaléka fogékony a belföldi politikai események iránt. Híroldalunk és a Jobline látogatói ráadásul az átlag netezőnél jóval nagyobb affinitást mutatnak az utazás és a kulturális programok iránt.

Az internet előnyeit taglalva a felhasználók a gyors információszerzést, a szórakozási lehetőséget és a könnyebb kapcsolattartást és -teremtést emelik ki, nem beszélve a könnyebb vásárlásról-ügyintézésről, mások véleményének megismeréséről, a szabad véleménynyilvánításról s a könnyebb publikálásról. Bosszantónak tartják azonban a számítógépes vírusokat, a spameket, az internetes bűnözést, a lassú letöltést, a sok pornót és a rengeteg haszontalannak ítélt weboldalt.

Nagyon passzív fogyasztó © sxc.hu

Ami a vásárlási szokásokat illeti, a felmérésben szereplő ötféle kategóriába nagyjából egyenlő arányban kerültek be a netezők: shoppingoló 19,3 százalék, minőségorientált 18,9 százalék, hipermarket-látogató 20 százalék, konzervatív márkahű 20,2 százalék, passzív 21,7 százalék. (A hvg.hu olvasói között ennél magasabb a márkahűek és a minőségorientáltak aránya, míg a Jobline-olvasók között nagyobb százalékban találunk olyan „passzív” vásárlókat, akik – ha egy mód van rá – inkább valaki mást küldenek a boltba maguk helyett.)

Az internetezők egyelőre bizalmatlanok a fizetős tartalmak iránt, vagy csak hozzászoktak, hogy a webes tartalmakhoz ingyen férnek hozzá. Mindenesetre döntő hányaduk, 85,9 százalékuk sosem vesz igénybe ilyen szolgáltatást. Egytizedük havonta egy-két alkalommal azért megpróbálja, fennmaradó részük pedig ennél is ritkábban használja a fizetős szolgáltatásokat.

A netes vásárlásnak már sokkal több híve van, a netezők 31 százaléka havonta egyszer-kétszer azért vesz valamit a weben keresztül, bár 63,2 százalékuk továbbra is elzárkózik ettől. (A hvg.hu és a Jobline látogatói kicsit bátrabbak; csupán 56,6, illetve 58,7 százalékuk mond nemet a netes vásárlásra.) A vásárlás egész folyamatából azért nem marad ki az internet jóformán senkinél. A netezők 34,5 százaléka havonta egy-két alkalommal, 22,9 százaléka hetente egyszer, míg 23,1 százaléka hetente többször informálódik a weben vásárlásait megelőzően. A hvg.hu olvasói ennél is aktívabbak, sőt, 10,8 százalékuk naponta tájékozódik a hálón vásárlás ügyében.

Könyvekre mennek © sxc.hu

Az internetes vásárlók leginkább a könyvrendelésre kaptak rá, 19,4 százalékuk (a hvg.hu olvasóinak 24,6 százaléka) próbálta már ki. A netezők között azonban tíz százalék alatt marad a többi termékcsoportból rendelők aránya. Ruhaneműt például csupán 5,4 százalék próbált meg online vásárolni, bútort pedig mindössze 0,9 százalék. Az online aukciókon – talán vélelmezett bonyolultságuk miatt – csupán 5,1 százalékuk vásárolt már valamit. Az internetes szolgáltatásokat sem próbálják ki mindenáron a netezők, hiszen online banki ügyintézést mindössze tíz százalékuk vesz igénybe, mozi- és koncertjegyet 8,9 százalékuk rendelt a neten, mobiltelefon-szolgáltatást 8,6-ük, üdülési és utazási szolgáltatást pedig ennél is kevesebben vásároltak a hálón. A hvg.hu és a Jobline olvasói között ezek a szolgáltatások valamivel népszerűbbek, az online bankingot például 15,1 százalékuk használja.

Az internet iránti bizalmatlanság még szembetűnőbb, ha figyelembe vesszük, hogy a netezők harmada csak postai utánvéttel hajlandó fizetni a szolgáltatásért, tizedük pedig átvételkor az üzletben fizeti ki az áru ellenértékét. Az átutalást csak 10 százalékuk, az online fizetést pedig 9,7 százalékuk választja.

Jó hír azonban, hogy a netezők 27,6 százaléka valószínűsíti, hogy fél éven belül vásárol valamit online, 14,8 százalékuk pedig egészen biztosra veszi. A hvg.hu olvasói ebben is többet vállalnak, hiszen 33 százalékuk valószínűsíti, 19,8 százalékuk pedig bizton állítja, hogy netes vásárlásra vetemedik hamarosan.