szerző:
hvg.hu

Ötven, mások szerint kétszáz év múlva elfogy a Föld mélyéből a kőolaj, a civilizáció és a műanyag dobozok előállításának nélkülözhetetlen kelléke.  A Mátrix óta tudjuk, hogy az emberi test által termelt hő is értékes energiaforrás lehet, a fekete aranyat helyettesítő energiahordozó megtalálására mégis hatalmas összegeket költenek kutatóintézetek és olajipari óriások. Lássuk, miből lesz energiánk néhány száz év múlva.

Napenergia: A Nap energiája, legalábbis emberi léptékkel mérve, kifogyhatatlan és nem környezetszennyező. Régóta hasznosítják is, különféle technológiákkal, melyek közül a legelterjedtebb a napelemeké. Országos hálózatra kötött napelemekből származó energiát a legnagyobb mennyiségben Németország és Japán háztartásai használnak. A Nap hasznosításában rejlő perspektívát régen felismerték az olajipari cégek is: a 2001-ben napi 1,9 millió hordónyi finomítatlan olajat előállító egyik multinacionális óriás erre szakosodott cége évente 55 megawattnyi energiát termelő napelemet ad el.

Atomenergia
: Az atomenergia előnye, hogy nem drága és nem bocsát ki az ózonrétegre káros gázokat, ám az előnyökhöz közismerten hatalmas hátrányok társulnak. A radioaktív anyagok, például az uránium elégetéséből származó nukleáris hulladékot igen költséges biztonságosan elhelyezni, mivel több ezer évig bocsát ki káros sugárzást, emellett az atomerőművekben bekövetkező szivárgások vagy balesetek - gondoljunk csak az 1986-os csernobili robbanásra - katasztrofális következményekkel járhatnak.

Geotermikus energia
: Geotermikus erőműveket használnak a termálvízgőz hőjének  elektromos energiává alakítására. "Forrósziklás" módszerrel is kinyerhető a föld saját hőjének energiája: a forró kőzetréteget mesterségesen megrepesztik, és fúrt kutakon keresztül nagy nyomás alatt tartott vizet áramoltatnak benne. Az Európai Unióban több mint húsz éve használnak geotermikus energiát: az EU összkapacitása 1980-tól máig 400 MW-ról 1200 MW-ra növekedett, de az energiafajta hasznosításának mértéke becslések szerint 2010-ig mindössze 12 százalékkal nő majd az unió országaiban. A geotermikus energia "megújuló erőforrás" ugyan, ám egy-egy lelőhely kifogyhat a szuflából akár néhány évtizedre is.

Biomassza:
A szemétnek szánt növények erjesztéséből is lehet energiát csiholni. Ezzel próbálkozik a világ egyik legnagyobb olajipari vállalata, amely 29 millió dollárt fektetett egy kanadai cégbe, hogy az elsők között dobhassa piacra saját bioüzemanyagát. A biomassza nyújtotta lehetőségek korlátlanok: fűtésre is kiválóan alkalmas, de alapanyagul szolgál az olajszármazéknak tekinthető  műanyagdobozokat helyettesítő biodobozokhoz is.

Hidrogén
: Az egyik német autógyár 2001-ben előállított néhány hidrogénhajtású tesztautót, melyek a tapasztalatok szerint ugyanúgy funkcionálnak, mint hagyományos, benzinhajtású társaik, csak éppen nem szennyezik a levegőt. Hidrogén-töltőállomás viszont egyelőre csak egy van, München közelében. A gyár mégis optimista: terveik szerint 2005-re minden európai fővárosban lesz hidrogénkút.

Szélenergia
: A szélmalmok és a vitorláshajók után a modern szélturbinák az 1980-as évek elején váltak népszerűvé, eleinte leginkább az Egyesült Államokban. 1988 óta Európa a szélenergia-ipar leggyorsabban fejlődő piaca, hiába nem ez a legbiztosabb megoldás: vagy fúj, vagy nem.
Megújuló energiaforrások (angol)
Miből csiholjunk energiát?

Szállodákat romboltat le Kim Dzsong Un

Szállodákat romboltat le Kim Dzsong Un

Gulyás: Budapest aranykora volt a Tarlós-éra

Gulyás: Budapest aranykora volt a Tarlós-éra

Johnson három nap alatt nyomná át a parlamenten a Brexit-megállapodást

Johnson három nap alatt nyomná át a parlamenten a Brexit-megállapodást

Most sem változtatott az alapkamaton az MNB

Most sem változtatott az alapkamaton az MNB

Mit szólna egy ilyen 625 lóerős kombi BMW M8-hoz?

Mit szólna egy ilyen 625 lóerős kombi BMW M8-hoz?

Zuckerberg szerint felkészültek 2020-ra, nem érheti őket meglepetés

Zuckerberg szerint felkészültek 2020-ra, nem érheti őket meglepetés