szerző:
hvg.hu

Módosított bevételi és kiadási előirányzattal, de az eredetileg tervezett hiánnyal fogadta el az Országgyűlés a jövő évi költségvetést. A közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról szóló előterjesztésre 174-en szavaztak igennel, 198-an nemmel, ketten tartózkodtak. A büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosítását célzó törvényjavaslatot, illetve a Történeti Hivatal jogutódjaként létrejövő történeti levéltár létrehozásáról szóló javaslatot elfogadta az Országgyűlés.

A 2002. év utolsó törvényeként megalkotott jogszabályban 568 milliárd 971,7 millió forint hiányt hagyott jóvá a kormánytöbbség, 5310 milliárd 575,4 millió forint kiadási és 4741 milliárd 603,7 millió forint bevételi főösszeg mellett. Ez azt jelenti, hogy a módosító indítványok nyomán mintegy 7 milliárd forinttal emelkedett mind a kiadási, mind a bevételi főösszeg az eredeti javaslathoz képest. A jövő évi költségvetési törvényjavaslattal érintett idei büdzsé - amelynek a módosító indítványok nyomán 95 milliárddal nőtt a hiánya - bevételi főösszegét 4288 milliárd 354,5 millió forintban, kiadási főösszegét 5506 milliárd 351,9 millió forintban, hiányát 1217 milliárd 997,4 millió forintban állapították meg.
Előzőleg a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról szóló előterjesztésre 174-en szavaztak igennel, 198-an nemmel, ketten tartózkodtak. A javaslatra csak az MSZP-frakció - Donáth László tartózkodása kivételével - szavazott igennel. Tartózkodott a szabad demokraták részéről Hankó Faragó Miklós, az igazságügyi tárca politikai államtitkára is. Az átvilágítandók körének szűkítését ellenző SZDSZ-es állásponttal kapcsolatban jelezte, hogy a miniszterelnök által felkért, az Alkotmánybíróság volt elnöke által vezetett és róla elnevezett Sólyom-bizottság is felvetette a szűkítés szükségességét. Az MSZP szerint az átvilágításnak a közhatalmat közvetlenül gyakorlókra kell kiterjednie. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke korábban azt mondta: a szabad demokrata frakció nem tudja támogatni az úgynevezett átvilágítási törvényt jelenlegi formájában, mert - mint fogalmazott - az nem eredményez lényeges előrelépést. 
A kormány az előterjesztés hétfői parlamenti elutasítását követően nem nyújt be új törvényjavaslatot a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozatala érdekében - mondta Tóth András a Miniszterelnöki Hivatal polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős politikai államtitkára. Az elutasítás következtében az 1994. évi XXIII. törvény marad hatályban, amely szerint csak a volt III/III-as csoportfőnökséghez tartozó tevékenységet kell ellenőrizni - emlékeztetett Tóth, aki szerint azért nincs értelme új előterjesztés elkészítésének, mert Magyarország 2004-ben esedékes EU-csatlakozása lezárja a rendszerváltás időszakát, és az 1994-es törvény is csak 2004. június 30-ig van hatályban. A javaslatra csak az MSZP-frakció - Donáth László tartózkodása mellett - szavazott igennel.
A képviselők 196 igen szavazattal, 161 ellenében, 2 tartózkodással fogadták el "az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról" szóló törvényjavaslatot. A törvény hatálya az 1944. december 21. és 1990. február 14. között állambiztonsági tevékenységet végző magyar állami szervek működésével összefüggő iratokra és adatokra terjed ki. Az elfogadott jogszabály szerint a megfigyelt, a harmadik személy, a hivatásos alkalmazott, az operatív kapcsolat és a hálózati személy megismerheti és nyilvánosságra hozhatja a történeti levéltárban kezelt irataiban szereplő, kizárólag vele kapcsolatba hozható személyes adatokat. Ezeket az adatokat megismerheti a tudományos kutató is és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján felhasználhatja. Anonimizált formában bárki megismerheti és nyilvánosságra hozhatja a levéltárban kezelt iratokat. A jogszabályban szereplő levéltár, amely a Történeti Hivatal utódjaként jön létre, önálló, teljes gazdálkodási jogkörű költségvetési szerv, az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül. A történeti levéltár élén főigazgató áll, akit az Országgyűlés elnöke hét évre nevezi ki. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
A büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat heves és hosszúra nyúlt záró vitájában az ellenzéki képviselők élesen bírálták az előterjesztést, amiért az "az engedékeny büntetőpolitika irányába vezet". A fideszes Répássy Róbert úgy vélte, hogy a törvényjavaslat visszalépést jelent a kábítószer-kereskedelem büntetőjogi megítélése szempontjából. A szabad demokrata Gusztos Péter ezzel szemben úgy fogalmazott, az ellenzék már a javaslat parlamenti vitáját megelőzően megkezdte a közvélemény félretájékoztatását. Az előterjesztésre - amelyre a Fidesz-frakció kérésére név szerint voksoltak - végül 195-en igennel, 179-en nemmel szavaztak. A jogszabály - egyebek közt - hatályon kívül helyezi a büntetési tétel középmértékére vonatkozó rendelkezéseket, új szabályozást vezet be a terrorcselekményeket érintően, továbbá a jelenleginél differenciáltabb rendelkezéseket ír elő a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények szankcionálásánál.
Az Országgyűlés elfogadta a gázközművagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezéséről szóló törvényjavaslatot is. A törvény értelmében az 1993. augusztus 4. és az 1995. december 31. között önkormányzati hozzájárulásból létesített, de a gázszolgáltató társaság tulajdonába került és az állam által privatizált gázközművagyon miatt a helyi önkormányzatokat járandóság illeti meg. Az 539 önkormányzat 5 millió forint összeghatárig egy összegben, készpénzben kapja meg a teljesítést, az azt meghaladó rész kiegyenlítésére államkötvények formájában történik.
Az ellenzék az interpellációs időszak teljes időkeretét felhasználhatta az Országgyűlés téli rendkívüli ülésszakának utolsó ülésnapján. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a házbizottság rendkívüli ülése után bejelentette: a csütörtöki házbizottsági ülésen hallgatólagos megállapodás jött létre arról, hogy - mivel a kormánypártok nem kívántak élni felszólalási jogukkal - az ellenzék a rendelkezésére álló időben interpellálhat. A napirendi ajánlásban ennek megfelelően a szokásos időkeretek fele szerepelt. (MTI)

Szankciókat szeretne 67 szegedi professzor a Botkát támadó rektorhelyettes ellen

Szankciókat szeretne 67 szegedi professzor a Botkát támadó rektorhelyettes ellen

Fejbe rúgták, majd elájult a kispadon a magyar focista

Fejbe rúgták, majd elájult a kispadon a magyar focista

Kásler döntött, a jövőben is Zalán vezetheti a Pesti Magyar Színházat

Kásler döntött, a jövőben is Zalán vezetheti a Pesti Magyar Színházat

Megkapta a spanyol behívót Sterbik Árpád, aki már bizonyított bravúros beugróként

Megkapta a spanyol behívót Sterbik Árpád, aki már bizonyított bravúros beugróként

Egy fát már most kivágnak a Vörösmarty téren, aztán majd az összes többit is

Egy fát már most kivágnak a Vörösmarty téren, aztán majd az összes többit is

Kézilabda-vb: az olimpiai és az Afrika-bajnok vár a magyarokra

Kézilabda-vb: az olimpiai és az Afrika-bajnok vár a magyarokra