Az allergiát kiváltó tényezők igen sokrétűek, a különböző allergiák eltérő formában jelentkezhetnek, a túlérzékenységtől (anafilaxia) a halálos kimenetelű allergiáig. A leggyakoribb az allergiás bőrkiütés, amelyet a hétköznapi nyelven csalánkiütésnek is nevezünk.

A szezonális szénanátha tünetei akkor jelentkeznek, amikor az allergén irritációjának hatására gyulladásos reakció jön létre a légutakban és a szem környékén. A hirtelen életveszélyessé váló allergia általában rovarcsípésnek köszönhető, de halálos kimenetelű lehet több ételallergia is. Sokan szenvednek étel okozta túlérzékenységtől. A bőrön jelentkező ekcéma számos fajtája ismert, de a gyógyszerérzékenység is gyakori allergiának számít. Az allergiás nátha (rhinitis allergica) elsősorban a fiatal felnőtteket érintő krónikus felső légúti gyulladás. Nem utolsó sorban, a szemet az allergiás kötőhártya-gyulladás is gyötörheti. Az asztmás rosszullétek megelőzhetők a kiváltó tényező meghatározásával és elkerülésével.

Ha az allergológushoz felkészülten érkezünk, azaz tisztáztuk magunkban, hogy pontosan milyen tüneteink vannak, milyen új ételt próbáltunk ki, volt-e hasonló panaszunk gyermekkorunkban stb., akkor hamarabb kiderülhet, mi váltja ki allergiánkat. Sajnos, gyakran komplex betegségek is állhatnak a háttérben, ezek felderítéséhez már komolyabb és alaposabb kivizsgálásokra van szükség. Egyes vizsgálatokhoz akadnak gyorstesztek is, de a nagylaboros analízisek jóval pontosabbak.

Prick-teszt

A bőrpróbán egyszerre több allergén vizes oldatát csepegtetik az alkar különböző részeire, ezután az úgynevezett Prick-lándzsával hámsérülést okozva utat nyitnak az allergénnek. Pozitív immunreakcióról akkor beszélünk, ha rövid időn belül 3 millimétert meghaladó átmérőjű duzzanat, valamint bőrpír keletkezik valamelyik megkarcolt területen. Az esetek döntő többségében a módszerrel beazonosítható az allergiát kiváltó tényező, ám a tesztelés során negatív és pozitív kontrolloldatokkal ellenőrző vizsgálatokat is végezni kell. Hiszen, ha a bőr a fizikai ingerre csalánkiütéssel reagál, minden allergén esetében pozitív eredményt kap az allergológus. A negatív eredmény 95 százalékos biztonságú. A Prick-teszt rendszerint teljesen ártalmatlan, szövődménymentes vizsgálat.

IgE-teszt

Szintén a klasszikus allergológiai vizsgálatok közé tartozik a szervezetben keringő immunglobulin E értékének meghatározása. Ha az átlagosnál magasabb az ellenanyag értéke, akkor valószínűleg allergiás megbetegedésről van szó, hiszen az úgynevezett allergénspecifikus immunglobulin E kifejezetten arra az allergénre termelődik, amelyikre a beteg érzékeny. Több mint 400-féle allergia mutatható ki ezzel a megoldással. Vérvétellel (vérteszt) vagy gyorsteszttel. A vérben található ellenanyagok magas szintje allergiáról tanúskodik.

Tapaszos bőrpróba

A Prick-teszttel ellentétben, tapaszokkal történő érzékenységi vizsgálat esetén a próbát teljesen ép bőrön végzik. A specifikus allergént tartalmazó alumínium-lemezeket 48 órán keresztül a testen hagyják, allergia esetén helyén duzzanat, bőrpír keletkezik. Ezt a módszert inkább a késői allergiás reakciót kiváltó túlérzékenységek, gumi, nikkel, lanolin, festék- és színezőanyag, kozmetikumok, oldó- és tartósítószerek, gyógyszerek iránti érzékenység esetében alkalmazzák. A vizsgálat rendszerint teljesen ártalmatlan, szövődménymentes.

Provokációs teszt

Léteznek egyéb speciális módszerek – például álallergia kiszűrésére – arra az esetre, ha a fenti eljárások nem hoztak eredményt. Allergiás nátha, szezonális szénanátha vagy allergiás kötőhártya-gyulladás gyanújakor közvetlenül az orr és a szem nyálkahártyáját ingerlik az allergén oldattal. Ételallergia esetében – leginkább felnőtteknél – tápanyag-provokációt végeznek hosszas diéta után annak érdekében, hogy felmérjék az allergén által kiváltott reakciót is.

Vitatott tesztek

Több gyakorló orvos alkalmaz olyan szűrést, amelyek diagnosztikai megbízhatósága nem minden országban elfogadott. A British Medical Journal szakfolyóirat szerint a VEGA-teszt, mely elektromágneses hullámok révén a bőr ellenállásának változását méri, nem szolgált megbízható adatokkal. Az alkalmazott kinezológia az allergének izomműködésre gyakorolt hatását vizsgálja. A tesztet megbízhatatlannak minősítette a British Society for Allergy and Clinical Immunology intézet. A haj-analízis és a Miller-technika (ingerlés-semlegesítés) szintén ebbe a kategóriába tartozik. A European Academy for Allergology and Clinical Immunology orvosi kutatóintézet a Nutron és az ALCAT (leucocytotoxic) teszteket sem ismerte el.