Az önkéntes alapon történő felmérésben országszerte 259, különböző településtípuson dolgozó körzeti ápoló szolgáltatott értékelhető adatokat. Kiderült, hogy a háziorvosi praxisokban dolgozó ápolók átlagos életkora 43 év, 58 százalékuk azonban 41 feletti, így a közeljövőben jelentősebb számú utánpótlásra lehet szükség e szakterületen. Több mint 90 százalékuknak megvan az előírt – 57 százalékban az Országos Képzési Jegyzékben szereplő – szakképesítése. A diplomás ápolók aránya 6 százalék, ami magasabb, mint az országos átlag az egyéb szakterületen dolgozó ápolók körében.

A vizsgálat idején az ápolók 79 százaléka a háziorvos alkalmazottjaként dolgozott, 7 százalék volt vállalkozó. A közalkalmazottak aránya 11, a nyugdíjasként dolgozóké 3 százalék volt.

Az anonim kérdőív kitöltése idején az ápolók negyede (23 százalék) tudott csak külön helyiségben dolgozni, bár ez volna az optimális ápolási helyzet. Közel kétharmaduk (63 százalék) a rendelési idő több mint felében csak adminisztrációs munkát végez, 40 százaléknál ez a tevékenység átnyúlik a rendelési időn túlra, és rövidíti a beteglátogatások idejét. Az ápolók leggyakoribb tevékenysége az orvosi vizsgálat, beavatkozás során való asszisztálás, a gondozottak önálló nyilvántartása.

Az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programját” az ápolók alig 60 százaléka ismeri, s csak 50 százalék vesz részt a program végrehajtásában. A praxisok csupán 5 százalékában végzi külön adminisztrátor az adatok kezelését. Internet hozzáférés csak a rendelők 15 százalékában van, – ráadásul többnyire korlátozott időben –, és az ápolók több mint fele sem otthon, sem a rendelőben nem tud csatlakozni a világhálóhoz.

Az ápolók többsége (59 százalék) tervezi a továbbtanulást: 29 százalék nyelvoktatásra, 12 százalék a főiskolai szintű ápolóképzésre szándékozik jelentkezni, s ehhez kétharmaduk anyagi támogatásra is számíthat a munkáltatójától - derül ki a felmérésből.