A Védegylet úgy látja a Zöld Könyvnek egyetlen célja a közbeszéd tematizálása volt. Sikerült elérni, hogy továbbra sem az egészségügy égető problémáiról beszéljenek. A válságot a kormány elképzelései kizárólag fiskális szempontból láttatják, tudomást sem véve az ágazat szakmai és morális csődjéről. A kórházak és a biztosítók feletti pénzügyi ellenőrzés az elsőszámú prioritás a szakanyagban, melyet nem előz meg az orvos-beteg találkozásokig hatoló szakmai minőségbiztosítás igénye.

Nincs szó a reformok közt arról, hogyan kívánja a kormány a lehetőségeket és az igényeket összhangba hozni, hogy a valóban beteg emberek érdekei ne sérüljenek. Nem derül ki, mit kíván tenni a tárca az ellátórendszert veszélyeztető szakemberhiány ellen. Szintén elgondolkodtató, hogy a hálapénzt a tanulmány a pár száz forintos vizitdíjjal kívánja kiváltani, valamint nagyvonalúan elsiklik több százezer egészségügyi szakdolgozó problémái felett. Egy szót sem ejt az alapellátás hiányosságairól - olvasható a Védegylet közleményében.

A bejelentett 30 milliárd forint kivonása drasztikus következményekkel járt. Több szakrendelés megszűnt és végtelen várólisták jöttek létre műtétekre, vizsgálatokra - hallhattuk a szervezet sajtótájékoztatóján. A gyakorlati problémák bemutatásában Solymosi Tamás orvos segédkezett.

"Négy kórházban dolgozom, és havi 700 beteget láttam el pajzsmirigy szakrendeléseken. Most 500-ra van lehetőség és a maradék 200 kiesne. Kényszerből magánrendelést indítottam, és kiírtam az ajtóra, hogy az ellátásért senkinek sem kell fizetnie, hisz tudom, hogy a többség képtelen lenne rá, de ezt nem lehet tendenciaként elvárni. A költségvetési megszorítások miatt csökkent az elvégezhető CT-vizsgálatok száma is. Ha ezt nem tudjuk a lehető legrövidebb időn belül elvégeztetni, a betegség stádiumának megállapításához szükséges kórismét sem tudja az orvos megadni. Emiatt elmaradhatnak életmentő műtétek, vagy rosszul állíthatják be a sugárterápiánál alkalmazandó dózist" - magyarázta Solymosi.

A civil szervezet egészségügyi szakétrtője szerint a mostani nadrágszíj megszorítós reform végleg tönkreteszi a kórházakat és olyan társadalmi feszültségeket lesz képes gerjeszteni, hogy megváltásnak számít majd a tőke beáramlása, amit a politikában kisebb sikertörténetként lehet prezentálni. Eközben a gyógyszerellátás egységes érdekkörbe vonása is elkezdődött, melynek célja a termelőtől a kiskereskedőkig tartó láncok létrehozása. A civilek szerint az intézkedés kitalálói a magán patikapiac újraelosztását tűzték ki célul: a folyamat várható legnagyobb nyertesei a gyógyszer nagykereskedők lesznek, vesztesei pedig a vidéki családi vállalkozásban működő apró gyógyszertárak.

"Az egészségügy folyamatos vészhelyzetben van. A szaktárca vezetői pedig nem felelős politikusként és szakemberként igyekeznek ezen segíteni. Ők meghatározott gazdasági csoportok kijáró emberei. Ahelyett, hogy széles társadalmi és szakmai bázison elvégzett egyeztetésre alapozták volna a változtatásokat, továbbra is hagyják, hogy különböző külföldi elvárások taszigálják a kormányt. A rendszer szabályozását nem lehet megspórolni. Ha viszont előbb beengedjük a magántőkét a biztosítási és a üzemeltetési rendszerbe, mielőtt a szakmai és emberközeli reformokat elvégeztük volna, a magán érdekekkel szemben az állam majd nem tud szabályozási szerepének eleget tenni. Ez azonban ma még keveseket érdekel" - összegzett a hvg.hu kérésére Solymosi Tamás.