Mosolygós amerikai csapat pózol a kamera előtt, felmutatva a díjat, amelyet az év legjobb termékének ítéltek oda március végén az USA nyugati partvidékének legnagyobb natúrtermék-dzsemboriján, a kaliforniai Anaheimben. Van is mire büszkének lenniük, hiszen egy ilyen expón több mint 40 ezren tülekszenek, győződnek meg a saját szemükkel arról, hogy még mindig lehet 15 ezer újdonságot kreálni a természetes gyógytermékek piacán. Az ítészek szerint az idén az American Biosciences (AB) által bemutatott étrend-kiegészítő, az Avé volt a legfigyelemreméltóbb szubsztancia. Az Avé pedig nem más, mint a Magyarországon feltalált, gyártott, mintegy fél éve az USA-ban is forgalmazási engedélyt kapott, búzacsíra fermentálásával előállított gyógytápszer, az Avemar (lásd Egy kis hazai című írásunkat a 43. oldalon).

A legjobbak versenyébe az amerikai forgalmazó jelölte az Avét, s a magyar gyártóval - a felesleges izgalomtól megkímélve - már csak a győzelem örömteli hírét tudatta. A legígéretesebb újdonságnak járó szakmai és közönségdíjat tavaly egy olyan holland-japán fejlesztésű hatóanyag kapta, amelyet gyártói a "még nem kórosan magas, de már ideálisnak nem mondható vérnyomás" karbantartására ajánlanak. Egy évvel korábban pedig egy, az agyi vérellátást javító biokészítményt díjaztak. A kiválasztott termékről hat dolgot biztosan lehet tudni (minthogy ezek a jelölés kritériumai): a zsűri kiválónak, hatékonynak, biztonságosnak, innovatívnak tartja őket, hiszi, hogy szép piaci jövő előtt állnak, s tovább növelik az iparág hitelét.

Hinni persze a vásárlóknak is kell, mert a natúr vagy organikus szerekhez mellékelt leírások legalább annyira tudományoskodók és értelmezhetetlenek, mint a szintetikus gyógyszerekhez csatoltak. Mert melyik háziasszony merne kételkedni abban, hogy "a természetes hatóanyagok összeházasítása a nanotechnológiával" sosem tapasztalt jó hatással lehet az egészségre?

A fiatalabb korosztály - amerikai marketingelemzések szerint - mind nyitottabb a gyümölcsök, virágok, fűszerek, ételek jótékony hatását hirdető keleti gyógymódokra, az 50 év felettieknek pedig legalább a 70 százaléka folyamodik valamilyen alternatív terápiához. A multinacionális gyógyszercégek is nagy erőkkel analizálják a trópusi növényekből kinyerhető hatóanyagokat. Miközben a mérsékelt égövi faunától már nem várnak nagy meglepetéseket, addig egyedül Borneó szigetén 422 új növényfajt fedeztek fel az elmúlt negyed században. Néhány közülük rák elleni gyógyszert szolgáltatott, s biztató kísérletek folynak AIDS- és maláriamedicina előállítására is. "Ezért kell mindenáron megőrizni a borneói esőerdőket, amelyek kiterjedése 25 százalékkal csökkent az 1980-as évek óta" - kongatta meg a vészharangot éppen a közelmúltban a World Wildlife Fund nemzetközi környezetvédelmi szervezet.

Széles közönsége van nemcsak a gyógyulást, hanem a betegségmegelőzést ígérő bogyóknak, pasztilláknak, eszenciáknak is. Egy, a korosodás elleni csodaszereket az orvosok körében népszerűsítő amerikai nonprofit szervezet szerint a második világháború után született népes baby-boom korosztály 2004-ben 45,5 milliárd dollár értékben vásárolt a fiatalon tartó termékekből és szolgáltatásokból, azt remélve, hogy nyugalomba vonulásuk után is megőrizhetik ifjonti energiájukat, egészségüket és persze szépségüket. A természetes és organikus alapanyagból készülő bőrápolók piaca még évi 12 százalékkal bővül, a vitaminok, étrend-kiegészítők és porckopás elleni glukozaminok pedig 22 százalékos növekedést produkáltak.