szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A rák világnapján a Nemzetközi Rákellenes Unió tagszervezetei és 86 ország közösen jelentettek be egy ötéves kampányt, amelynek célja, hogy felhívják a szülők, egészségügyi szakemberek és a döntéshozók figyelmét: a rák kialakulásának megelőzését gyermekkorban kell kezdeni az egészséges életre való neveléssel.

A tapasztalatok szerint napjainkban a legtöbb ember abban a hitben él, hogy a rák végzetes betegség, aminek kialakulása a szerencsétől függ. Azt sem tudják, hogy akár tehetnének is azért, hogy ne alakuljon ki a daganat. Mivel ismerjük a rák kialakulásának, a kialakulás kockázatának a tényezőit, nem állunk teljesen tehetetlenül a tumorral szemben; a rák kialakulásának veszélye csökkenthető -  hangsúlyozták onkológiai szakemberek.

Szűrővizsgálat: mindent megmutat
© Túry Gergely
A rák akkor alakul ki, amikor a sejtek működését és osztódását biztosító folyamatokba hiba csúszik: a rákos sejtek folyamatosan osztódnak és olyan új sejteket hoznak létre, amelyekre a szervezetnek nincs szüksége. Az így képződő szövethalmazt tumornak vagy daganatnak nevezzük; kezelése, gyógyítása sokféle lehet, nincs ellene univerzális gyógyszer. Míg fél évszázada a rosszindulatú daganatokkal diagnosztizált betegeknek csak 20 százaléka volt megmenthető, addig ma körülbelül a felük; a bővülő terápiás lehetőségeknek és intenzív kutatásoknak köszönhetően az arány tovább javul.

A Nemzetközi Rákellenes Unió (International Union Against Cancer, UICC) adatai szerint a rák világszerte az egyik leggyakoribb elhalálozási ok, annak ellenére, hogy nagyrészt megelőzhető és az egyik legjobban gyógyítható halálos betegség napjainkban. Az évente körülbelül 11 millió új daganatos megbetegedés harmadát lehetne elkerülni az ismert és bizonyított tudásunk alkalmazásával. A korai diagnózis pedig további harmadával csökkentené ezt a számot. Habár – állítják az UICC szakemberei – még soha nem értettük ennyire a rák kialakulásának alapvető okait, a tudomány által ismert és a gyógyászatban alkalmazott gyógymódok közötti rés folyamatosan szélesedik - olvasható az uicc.org, a rákellenes unió honlapján.

Nálunk halnak meg a legtöbben
Nincs még egy olyan ország, ahol olyan mértékben növekedett volna a daganatok miatti halálozás a 20. század második felében, mint Magyarországon - derül ki az egészségügyi világszervezet(WHO) jelentéséből. 1920-ban Magyarországon tumor miatt 5400 haltak meg, 1941-ben már 10 270 haláleset regisztráltak, s 2004-ben több mint 33 ezer ember veszítette életét daganatos megbetegedés miatt - vagyis évente egy Esztergom nagyságú város lakosságát veszítjük el e kór miatt. A magyar halálozási statisztikában nem a szív- és érrendszeri betegségek, hanem a daganatok kerültek az első helyre, különösen igaz ez a nők esetében. Egyedül a gyomorrák halálozási statisztikái váltak kedvezőbbé, minden más tumornál stagnál vagy növekszik a mortalitás.
Annak ellenére, hogy a megelőzéssel és a kezeléssel kapcsolatos tudásunk jelentősen nőtt, a megbetegedések és a halálesetek száma továbbra is drámaian emelkedik: csupán 2005-ben 7,6 millió ember halt meg rákban és közel 11 millió új esetet diagnosztizáltak. Ez annyit jelent, hogy a rák kétszer annyi életet követel, mint az AIDS. Riasztó, de ma minden tizenkettedik ember rákban hal meg a világon – és ez több mint az AIDS, TBC és a malária együtt. Ám nem csak az iparosodott országokban a rák a vezető oka az idő előtti elhalálozásnak, a fejlődő országokban is bizonyíthatóan hasonló a tendencia. A rák elleni világméretű küzdelem csak abban az esetben lehet hatékony, ha a döntéshozatal legmagasabb szintjein is elsőbbséget kap – ennek hiányában 2020-ra a világon évente több mint 10 millió ember fog rákban meghalni – mondta Dr. Franco Cavalli, a UICC elnöke.

"Bár a tumor ma még nem gyógyítható, viszont a vele járó fizikai, érzelmi terhek csökkenthetők, az életminőséget javítani lehet, a fáradékonyság enyhíthető, továbbá mind a beteget, mind hozzátartozóját oktatni lehet a hatékony fájdalomcsillapításra" - foglalta össze a magyarországi teendőket Vasváry Artúrné, a Magyar Rákellenes Liga elnöke. 

Oláh Edit, a Magyar Onkológiai Társaság (MOT) elnöke szerint az európai rákkutatás még ma is töredezett, sok a párhuzamosság, a pénzügyi és intellektuális források egy része Európából Észak-Amerikába és Ázsiába vándorol. Ennek ismeretében döntött úgy az Európai Parlament 2006 októberében, hogy 7 milliárd eurót csoportosít át a kutatás támogatására a külügyi költségek rovására. Napjainkban minden százezer európai polgárra egy onkológus jut. A nemzeti össztermékből Magyarországon 0,0012 százalékot fordítanak a rákkutatásra, ezzel az aránnyal Európában (Bulgária és Románia mellett) Magyarország sereghajtó.

A rák legyőzésére összehívott párizsi világkonferencián – 2000. február 4-én – a résztvevők történelmi dokumentumot írtak alá, amely világméretű összefogásra szólít fel a halálos kór ellen. Ennek emlékére február 4-ét a rák világnapjává nyilvánították. "A primer, a szekunder prevenció, illetve az oktatás szerepét hangsúlyozó európai rákkódex kitűzött célja volt, hogy 2000-ben 10 százalékos csökkenés történjen a rákos halálozásban. A célt egyedül Finnországban és Ausztriában sikerült elérni, ezért 2003-ban ismételten megfogalmazták, hogy 2015-ig 20 százalékos mortalitás-csökkenést kell elérni a térségben" - mondta Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója. 


Elérkezett a cselekvés ideje: kampány és program (Oldaltörés)

Az UICC szerint a legfontosabb feladat továbbra is az, hogy megszűnjön a rák megelőzésében és kezelésében fennálló óriási egyenlőtlenség a fejlett és fejlődő országok között. Ez utóbbiakban ugyanis a betegek 80-90 százaléka szenved előrehaladott és gyógyíthatatlan komplikációktól a rák diagnosztizálásának idején. A szakértők szerint éppen emiatt a tudás átadásának aktívnak és támogatottnak kell lennie a fejlett ipari gazdaságok és az erőforrás-hiányokkal küszködő országok között. A megelőzési stratégiákkal kapcsolatos sikertörténetek és esettanulmányok számára megfelelő fórumot kell biztosítani; a tudományos együttműködés és a józan politika a kulcsa a rák visszaszorításának.

Védőoltás méhnyakrák ellen
Magyarországon is elérhető a méhnyakrák kialakulásáért felelős humán papillómavírus (HPV) elleni védőoltás; ahhoz, hogy kialakuljon a védettség, három oltásra van szükség egy éven belül. A három oltás támogatás nélkül 90 ezer forintba kerül, ugyanis az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egyelőre nem támogatja a készítményt, ám a támogatás módjáról és mértékéről már folynak az egyeztetések. Magyarország az EU-tagállamok között a második helyen áll a méhnyakrák-megbetegedés gyakorisága és az ebből eredő halálozás tekintetében. Hazánkban évente mintegy ötszázan halnak meg ebben a betegségben, amely rendszeres szűréssel megelőzhető. Az oltás nem helyettesíti a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatokat, hanem azokat kiegészítve nagyobb biztonságot nyújt a méhnyakrák kialakulása ellen.
A rák nem csupán annak az életminőségére van rossz hatással, aki beteg, általa a családtagok pszicho-szociális jóléte is veszélybe kerül. Mivel hatása igen széleskörű - mélyen begyűrűzik a társadalomba és erőteljes gazdasági következményekkel jár - globális terhet jelent. Éppen emiatt a szakemberek úgy vélik: a rák elleni harc fordulópontjához érkezett. A betegek és a gyógyító hálózatok, a nemzeti rákellenes társaságok és a Nemzetközi Rákellenes Unió szoros együttműködése egyedülálló lehetőséget biztosíthat az erőforrások és a tapasztalatok összegyűjtésére a halálos betegség ellen.

Mivel a rákos megbetegedések több mint egyharmada – majdnem négy millió eset évente – megelőzhető lett volna, ha mindazt, amit a rákról már tudunk, alkalmaznánk mindennapi életünk során. A nemzetközi szervezet célja, hogy az emberek végre megtanuljanak változtatni életmódjukon: a dohányzás mellőzése, a megfelelő étrend és élelmiszerek, a rendszeres mozgás, illetve a bőr védése a nap káros sugarai ellen - mindezek nagy szerepet játszanak a rákos és egyéb krónikus megbetegedések előfordulásának gyakoriságában. Szintén elkerülhető volna a máj, illetve a méhnyakrák a Hepatitis B-vírus és a humán papillomavírus elleni oltások alkalmazásával.

A kampány azért kapta „A ma gyermekei, a holnap világa” (Today's children, tomorrow's world) mottót, hogy felhívja a figyelmet: a rák már azáltal is kivédhető, ha változtatunk életmódunkon. Fiatalkorunk életvitele, szokásai ugyanis jelentős hatással vannak a későbbi éveinkre. A viselkedésünk általában már a kamaszkor kezdete előtt kialakul és rögzül, ezért az a környezet és közösség, ahol a gyermek felnő, hatalmas benyomást gyakorol például arra, hogyan viszonyul majd az aktív és passzív dohányzáshoz, vagy akár, hogy mennyire óvatos az erős napsütéssel szemben. Éppen ezért a szülőknek kötelességük, hogy a gyermekek szokásainak kialakításakor az egészség fontosságát is beépítsék. A kampány célja, hogy segítse a szülőket abban, hogy megértsék az egészséges életmód előnyeit, és át is adják.

Számít a gyermekem („My Child Matters”)

A 2004-ben indult program részleges eredményeit is bejelentették az idei rákellenes világnapon. A kezdeményezés 26 projektet kezel 16 erőforrás hiányokkal rendelkező országban: Banglades, Bolívia, Egyiptom, Honduras, Indonézia, Kenya, Mali, Marokkó, Peru, Fülöp-szigetek, Románia, Szenegál, Tanzánia, Ukrajna, Venezuela és Vietnám. Bár a rákos esetek egészét tekintve a gyermekkori daganatos megbetegedések százaléka alacsony, a fejlődő és a fejlett országok közötti különbségek igen nagyok. Évente több mint 160 ezer gyermeknél állapítanak meg rákot, míg az iparosodott országokban húsz százalékuk hal meg, addig az erőforrás- hiányokkal küzdő országokban a túlélési ráta mindössze 10 és 20 százalék közé esik. A túlélési arányok javítása érdekében a „My child matters” program azt hangsúlyozza, hogy minden gyermek egyformán fontos, életük pedig az információ hozzáférhetőségével, a korai felismeréssel, a hatékony gyógyítással és kezeléssel megmenthető. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Hét nap

Oltás méhnyakrák ellen

Slágeroltásnak ígérkezik - legalábbis a tehetős országokban - az a méhnyakrák elleni vakcina, amely már a hazai...

MTI Tech

A rákbetegség költségei

Egy angol felmérés szerint számos rákbeteg elszegényedik, vagy az otthonát, vagyonát is elveszti, akkora többletköltséggel jár a kezelés és a kényszerű életmódváltoztatás - olvasható a BBC honlapján.

MTI Plázs

A feketék a leghajlamosabbak a rákra

Az afro-amerikaiak körében jóval magasabb a rák miatti halálozások aránya, mint a fehér lakosság körében, annak ellenére, hogy a rák miatti halálesetek száma csökken, még az afro-amerikaiak körében is - jelentette be az Amerikai Rákkutatási Társaság (ACS).