Különböző vizsgálatok azt mutatják, hogy a hasznosulás alapfeltétele a gyógyszerek esetében is a hiteles, megbízható és gondosan célba juttatott információ. Egyre inkább látjuk, hogy magát a gyógyszert nem lehet pusztán a hatóanyag és az ár kérdésére korlátozni, a páciensek számára biztosított személyre szóló, illetve tanácsadás keretében megosztott információ kiemelkedően fontos - derül ki a GfK LHS Healthcare vizsgálataiból.

Segít a személyreszóló tanácsadás

Nemzetközi tapasztalatok szerint az új gyógyszert kapó krónikus betegek 28 százaléka a tizedik nap után abbahagyja a gyógyszerszedést. Ez az arány idővel fokozódik, 7-12 hónapon belül már a páciensek 70 százaléka áll le krónikus betegségére kapott gyógyszereinek szedésével.

A GfK LHS Healthcare hazai vizsgálatai szerint a páciensek számára tervszerűen és átfogó módszerekkel eljuttatott információ a krónikus betegségek kezelési hatékonyságát jelentős mértékben képes növelni. Magas vérnyomás-betegség esetében például a betegeknek életük végéig szedniük kellene vérnyomáscsökkentő gyógyszereiket, azonban átlagosan csupán 9 hónapig szednek egy gyógyszert. Az orvos és a beteg együttműködését javító programokkal – pl. ilyen a Nemzeti Népegészségügyi Program részeként futó „Éljen 140/90 alatt!” program -   ugyanakkor jelentősen, akár 65 százalékkal is növelhető a gyógyszerszedési idő.

A gyógyszertámogatás költségét viselő biztosítók kiadásai azonban a gyógyszerek nem megfelelő ideig való szedéséből adódóan nem feltétlenül csökkennek. A GfK LHS Healthcare felmérései szerint ugyanis azoknak a betegeknek az aránya, akik krónikus betegségük kezelésére rendelt gyógyszerük szedését idő előtt abbahagyják és emiatt rövidesen kórházi kezelésre szorulnak, 5-20 százalék között mozog. Ez pedig nagyobb kiadás a biztosítónak, a páciens munkaképtelensége miatt ráfizetés a gazdaság számára, illetve kudarc az orvos számára, hiszen nem tudta megfelelően ellátni betegét. A beteg pedig nem érti, miért került kórházba, pedig orvosnál is járt.

„Az orvos-beteg kapcsolat a mai gyakorlatban ritkán foglal magában együttműködést akár a terápiára vonatkozóan. Amennyiben mellérendelt kapcsolat alakul ki és közös döntés születik a terápiáról, úgy a páciens jobban tud alkalmazkodni a kezelés követelményeihez” – fejtette ki dr. Lantos Zoltán, a GfK LHS Healthcare divízióvezetője. Ez annak következménye, hogy a páciens több információval rendelkezik, mint azok, akik csak utasítást kapnak. Így maga is jobban megérti, átgondolja a lehetőségeit, és úgy érzi, hogy a végül közösen kiválasztott kezelés a számára legalkalmasabb, tehát hűségesen követi azt. Nem csak a terápiájában alkalmazott gyógyszer adagolását tartja be pontosabban, hanem hosszabb ideig is használja a gyógyszert, ami által nagyobb egészségbeli haszonhoz jut.

A GfK LHS Healthcare egyhetes kezelésre szoruló betegeket követő vizsgálatában a kontrollcsoportnak felírták a gyógyszert, elmondták a tudnivalókat, és egy hét múlva visszarendelték őket. A másik csoportban annyi volt a különbség, hogy a felírást követő harmadik napon a nővér telefonon érdeklődött a páciens hogylétéről és arról, szedi-e a gyógyszert. Meglepő volt a különbség a követés végén: a kontrollcsoportban 23,7 százalékos volt az együttműködés mértéke, a másikban pedig 92,1 százalékban működtek együtt a betegek a terapeutával.

„Egyre több adat áll rendelkezésünkre arról, hogy a páciensek általában elég érettek ahhoz, hogy felelősséggel választani tudjanak a számukra javasolt lehetőségek közül, amennyiben tájékozottak a terápia előnyeiről és arról, hogy személyesen mit nyernek a kezeléssel” – vetette fel dr. Lantos Zoltán. „A nemzetközi tapasztalatok fényében is joggal mondhatjuk tehát, hogy a kezelésben az emberi tényező figyelembevétele, azaz a páciensek tájékoztatására fordított idő és energia fontosabb szerepet tölt be az egészségügyi ellátás eredményesebbé és gazdaságosabbá tételében, mint a költségek megszorítása” – fejtette ki véleményét a szakember.