Javulnak az  európai rákbetegek túlélési esélyei - állapította meg az Eurocare-4 huszonhárom országban végzett felmérése. A legjobb helyzetet az északi országok mutatták: a norvég, a svéd és a finn betegek 57 százaléka tudta legyőzni a halálos kórt. Az ötéves túlélési arány viszont erősen különbözik aszerint, hogy a betegek melyik szervét érte el a betegség. A hasnyálmirigy- és májrákban szenvedőknek kevesebb mint 10 százalékával szemben 90 százalék feletti azoknak a túlélőknek az aránya, akiket ajak, vagy hererák támadott meg - derül ki a The Lancet Oncology című orvosi folyóiratban közölt adatokból.
 
Ugyancsak alacsony, 13 százalék alatti a tüdőrákosok túlélési esélye, ugyanakkor 54 százalék eséllyel számolhattak a végbélrák, 76 százalékkal a prosztatarák és 79 százalékkal a mellrák betegei. A négy gyakori betegség, valamint a petefészekrák betegei közül is a legtöbben az észak-európai országokban (kivéve Dániát) és Közép-Európában élnek még legalább 5 évet, míg a legnagyobb a halandóság Kelet-Európában. A kettő között van a dél-európai átlag, és gyengének mondható a túlélők aránya Nagy-Britanniában és Írországban.
 
Míg a 2003-ban kiadott Eurocare-3 szerint a kelet- és nyugat-európai országok között szakadék volt e téren, az Eurocare-4 adatai arra engednek következtetni, hogy csökkennek a földrajzi különbségekből adódó különbségek, mindenekelőtt az említett országok egészségügyi szolgáltatásai javulásának köszönhetően. Egy ugyancsak a The Lancet Oncology-ban megjelent másik cikkben Arduino Verdecchia olasz professzor megállapítja, hogy 1991 és 2002 között a kelet-európai országokban 30-ról 45 százalékra nőtt a végbélrák ötéves túlélési aránya, a mellrák esetében ez az arány 60-ról 74-re, a prosztatarák esetében 40-ről 68-ra emelkedett.
 
A túlélési esélyek általában növekednek azokban az országokban, ahol a legmagasabbak a közegészségügyi kiadások, ebben kivétel Nagy-Britannia és Dánia. Finnország viszont a viszonylag mérsékelt kiadások ellenére is magas túlélési arányt mondhat magáénak.