szerző:
Kulcsár Hajnal (hvg.hu)
Tetszett a cikk?

A mellrák a nők egyik leggyakoribb betegsége, Magyarországon évente hétezer új emlőrákost fedeznek fel. Az átfogó programok ellenére is csak a nők egy része megy el a szűrésekre, ráadásul folyamatosan csökken a részvétel. Miért nem törődünk az egészségünkkel?

Ingyenes a szűrés, mégsem elég népszerű
© Marton Szilvia
A világon évente több mint egymillió nőről derül ki, hogy mellrákos, leggyakrabban az 50-60 éves korúaknál, ám a 40 év alatti nőknél is számos esetben diagnosztizáltak már daganatot. Az egyetlen jó hír, hogy idejében felismerve a betegség csaknem minden esetben gyógyítható. "Évente körülbelül hétezer új emlőrákos esetet diagnosztizálnak, s ezeknek csaknem fele meg is hal" - vázolta a magyarországi helyzetet a hvg.hu-nak Kahán Zsuzsanna, klinikai onkológus, a Szegedi Tudományegyetem onkológiai központjának docense. A rengeteg mellrákellenes és felvilágosító kampány, illetve az ingyenes szűrések ellenére sem árulkodnak javulásról a számok - mondja Kahán doktornő -, nem úgy, mint az Egyesült Államokban, ahol az elmúlt években látványosan visszaszorultak az emlőrákos esetek, ami elsősorban a változókori női nemi hormonpótlás visszaszorításának köszönhető".

Műtét, de hol?
„Felszólítottuk az ÁNTSZ-t, dolgozza ki azokat a szabályokat, amelyek garantálják, hogy a jövőben csak olyan intézményben végezhessenek emlőműtétet, ahol annak megvannak a szakmai követelményei - mondta Horváth Ágnes egészségügyi miniszter. A tárcavezető annak kapcsán beszélt erről, hogy az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) a napokban nyilvánosságra hozott adatai szerint a kórházak több mint fele nem felel meg a mellműtétekre vonatkozó szakmai előírásoknak. Eszerint csak ott lehetne ilyen műtéteket végezni, ahol az operációk száma éves szinten eléri a hetvenet. Ilyen számú beavatkozás esetén biztosítható ugyanis megfelelő tapasztalat és gyakorlat. Tavaly az ország 103 egészségügyi intézményében 8063, a tb által finanszírozott mellműtétet végeztek, ám a vizsgált kórházak közül mindössze 41 intézmény felel meg az előírásoknak; 62 kórházban a beavatkozások száma nem érte el a 70-et, 46 intézményben pedig 35-nél kevesebbszer műtöttek.
Az ingyenes szűrővizsgálatok keretében a 45 és 65 év közötti nők kétévente névre szóló meghívót kapnak postán, amellyel felhívják a figyelmüket, hogy pontosan mikor kell megjelenniük a vizsgálaton. (Külön kérésre természetesen bármikor elvégzik a vizsgálatot, két szűrési időpont között is, ilyenkor azonban számolni kell a sokszor hetekig tartó várakozási idővel.) Mammográfiás szűrést legkorábban 30 éves korban végeznek, de akkor is feltételekkel; az például nyomós ok, ha a családban már előfordult mellárákos eset. Negyvenöt éves korig a szakma ajánlása szerint három évente kell elvégezni, míg ötven éves kor felett évente javasolják a mammográfiát minden nőnek.

"Az életkor alapján 1,3 millió veszélyeztetett nőről beszélhetünk, a felszólítottak 40-42 százaléka tesz eleget a meghívásnak" - árulta el a hvg.hu-nak Budai András országos szűrési koordinátor, valójában hányan mennek el a vizsgálatokra, amit kifizet helyettük az Országos Egészségügyi Pénztár. Budai doktor szerint ideális lenne, ha az érintettek legalább 70 százaléka eleget tenne a felszólításnak, hiszen az alig húszperces vizsgálat életeket ment, s menthetne még többet is. Ilyen részvételi aránynál például már 30 százalékkal lehetne csökkenteni az emlőrák áldozatait, pillanatnyilag  ugyanis közel 2400-an halnak meg évente ebben a betegségben, ami nagyon sok.

Kahán Zsuzsanna szerint azonban népszerűbb a szűrés, mint azt a statisztika mutatja, sokan ugyanis nem az ÁNTSZ-szűrés keretében, hanem egyéb csatornákon  - klimax-ambulanciákon vagy háziorvosi beutalóval - veszik igénybe. Ez rontja az értékelés lehetőségeit, de még mindig jobb, mint ha valaki semmilyen módon nem venné igénybe a vizsgálatot. A legfontosabb, hogy a szűrés valóban szakmailag felkészült, akkreditált szűrőcentrumban történjék - hangsúlyozza a klinikai onkológus, aki szerint az egészségtudatosságot felvilágosítással lehet segíteni, s nemcsak a szűrésre vonatkozó információkkal, hanem az elsődleges megelőzést célzó egyéb, életmódra vonatkozó neveléssel.


Miért kerülnek veszélybe a mellek? (Oldaltörés)

Mammográfia. Kiderül, ha baj van
© Marton Szilvia
Sokféle emlőrákkal állunk szemben, így a daganatok kialakulásának oka is különböző - magyarázza Kahán doktornő -, a leggyakoribb azonban a hormonális hatás. Ebben az esetben leggyakrabban az étkezés, pontosabban a fokozott kalórabevitel, a kevés mozgás, s az így kialakult túlsúly, illetve a nemi hormonkezelések  - változókori hormonpótlás, fogamzásgátlók szedése - tehetők felelőssé. "Sokan fordulnak hozzám azzal a kérdéssel, hogyan lehetne megelőzni ezt a rettegett kórt" - meséli az onkológus, majd gyorsan hozzáteszi, a korai terhességvállalás például védelmet nyújt a mellrák fent említett típusával szemben. A nem hormonális alapon kialakuló emlőrákok hátterében a súlyfelesleg, a több korai illetve a késői  - 30 éves kor utáni - terhességvállalás szerepét mutatták ki. Mindkét fő típus kialakulása ellen véd a szoptatás. Az étrendünknek és az életmódunknak is szerepe lehet a megelőzésben, a zsírszegény, telítetlen zsírsavakban, zöldségben, szójában gazdag táplálkozás védő hatással bír, csakúgy, mint a D-vitamin kellően magas bevitele.

Nemcsak a daganat sokféle, a betegség kiderítése is történhet többféle, pontosabban háromfajta vizsgálattal. Az egyik legegyszerűbb a tapintás révén történő, amely lehet önvizsgálat is. Húszéves kortól ajánlott az emlők havonkénti önvizsgálata, különösen az olyan családoknál, ahol a női ágon  - nagymama, édesanya, testvér - a betegség már előfordult. De a rendszeres önvizsgálat esetén sem nélkülözhető az emlők orvossal történő időszakos átvizsgáltatása. Ez utóbbi a nőgyógyászati rutinvizsgálat keretén belül kérhető: húsz és negyven év között legalább három évente egyszer, negyven év fölött pedig évenként el kell végeztetni. A következő lépés mammográfia vagy az emlőultrahang: azoknál, akik még nem szültek, először csak emlőultrahangot használnak a kivizsgáláshoz, s csak gyanús elváltozás esetén végzik el a mammográfiát, illetve a mintavételt a csomóból. Ez utóbbit aspirációs biopsziának nevezik, s akkor van rá szükség, ha a mammográfia tumorgyanús elváltozást jelzett.

A szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy a mammográfia az egyik legnehezebb ága a röntgendiagnosztikának, a vizsgálat tökéletesen elvégezve sem nyújt teljes biztonságot: öt kezdődő tumor közül egyet nem vesznek észre, mert például nem minden szövetszerkezetű emlő alkalmas arra, hogy azon a készülék nagy biztonsággal „átlásson". Az álnegatív esetek és a gyorsan fejlődő tumortípusok miatt is fontos az, hogy a nők ne hagyjanak ki szűréseket, rendszeresen vegyenek részt a vizsgálaton, mert a többszöri megjelenéssel növelni lehet az esélyt, hogy időben felismerjék a bajt, s azonnal orvosolják.

A terápia fő válfajai  - a műtéten kívül - a kemoterápia, a hormonterápia, a molekulárisan célzott gyógszerezés, illetve a sugárterápia; bármelyikről is legyen szó a beteg biztos lehet abban, hogy korszerű kezelést kap, mert óriási fejlődés történt a gyógyításban az elmúlt években - mondta Kahán Zsuzsanna. A műtétet ezekkel kiegészítve fokozható a teljes gyógyulás esélye. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a rák valóban korai kezelésében nem feltétlenül szükséges ezeket alkalmazni. Az időben felismert daganatoknál nagy az esélye, hogy a műtét pillanatában a tumor lokális, vagyis nem terjedt szét a szervezetben. Ilyenkor a műtét vagy a kiegészítő terápia, a sugárkezelés elegendő a teljes gyógyuláshoz. Ezért is fontos, hogy hatékony szűrési rendszerben diagnosztizálják a több mint 90 százalékban gyógyítható betegséget. Így a fenti onkológiai kezeléseket csak az esetek egy részében indokolt alkalmazni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!