A megatárlatokat szervező intézmények és a kulturális kormányzat immár kimondva-kimondatlanul is arra törekednek, hogy minden esztendőben legyen legalább egy olyan reprezentatív kiállítás, ami beszédtémát szolgáltat az embereknek, illetve becsábítja őket a múzeumokba, galériákba és más közművelődési tevékenységet végző intézményekbe. A nagy neveket felvonultató tárlatoknak még akkor is felbecsülhetetlen marketingértékük van, ha az átlagosnál jóval drágábbak, hosszadalmasabb az előkészítésük, és nem feltétlenül a kiszemelt alkotók első vonalbeli munkáit prezentálják.

 

Az elmúlt évek nagy sikerei közül a Szépművészeti Múzeum Van Gogh-kiállítása közel 400 ezer, a Monet-tárlat pedig 256 ezer embert vonzott. Nem szégyenkezhet a Magyar Nemzeti Galéria sem, ahol Munkácsy képeit 360 ezren tekintették meg, de a Műcsarnoknak is bejött a francia festészet négy évszázadát bemutató kiállítás, amelyre 300 ezren váltottak jegyet. Talán kevesen számítottak rá, de a Magyar Természettudományi Múzeum is 173 ezres közönséget tudott toborozni a Kínából származó tollasdinó-leletei bemutatására, ami ebben a műfajban egyfajta hazai rekordnak számít. A sor pedig folytatódik, hiszen idén is lesz néhány olyan „kulturális showműsor”, ami tényleg megéri a pénzét.

 

Az év legnagyobb dobásának kétségkívül a Szépművészeti Múzeum Medici-kiállítása ígérkezik, amely a Firenzét naggyá tevő hercegi család felemelkedéséről és fénykoráról szól. A tárlat a Hunyadi Mátyás királlyá választásának 550. évfordulójára emlékező Reneszánsz év egyik fénypontja lesz, mintegy 200 művet felvonultatva a 15–16. század jeles itáliai alkotóitól: a festők közül Botticelli, Mantegna, Bronzino és Vasari lesznek a húzónevek, míg a szobrászokat – egyebek mellett – Donatello és Ghiberti képviseli majd.

 

A Magyar Nemzeti Galériában pár nappal ezelőtt megnyílt Zichy Mihály-kiállítás szintén nagy sikerre számíthat, hiszen a 19. század második felének „rajzoló fejedelmétől” számos olyan, a szentpétervári Ermitázsban őrzött mű is látható, amelyeket a magyar közönség eddig nem tekinthetett meg. Érdekes lehet Vaszary János életművének a bemutatása is, a remek festőnek ugyanis több mint négy évtizede volt a legutóbbi önálló kiállítása az MNG-ben.

 

Az Iparművészeti Múzeumban két (már javában tartó) megatárlat várja a látogatókat, az egyik az intézmény birtokában lévő, közel 200 oszmán-török szőnyeg legszebb darabjaiból válogat, a másik pedig a híres Esterházy-család kincseit mutatja be, ékszereket, fegyvereket, kelméket és ötvösmunkákat. A Millenárison a Titanic roncsaiból kimenekített 300 leletet tekinthetik meg még néhány hétig, míg – a december elején zárult Da Vinci-tárlatával 162 ezer nézőt vonzó – debreceni Modem 2008 nyarán a szocialista realizmus „legkiválóbb” darabjaival hajt az újabb közönségsikerre. A Pákh Imre-gyűjteményből származó Munkácsy-képek ezúttal Egerben vendégszerepelnek, érdemes tehát oda is ellátogatni.