Kullancsszövetség

A 2–4 milliméteres kullancsok emberre és állatra egyaránt veszélyesek, aki tehát az idő melegedésével olthatatlan vágyat érez kóborolni a természetben, annak érdemes fokozottan elővigyázatosnak lennie. Az igazán előrelátóak már a tél végén beadatják maguknak az apró rovarok által terjesztett agyvelő- és agyhártyagyulladás elleni védőoltást, ami körülbelül 4 ezer forintba kerül, és már egyéves kortól alkalmazható. Az injekció azonban csak a káros szövődményektől óvja meg az embert, s a bőr alá fúródott kullancsot ettől függetlenül el kell távolítani a testünkből.

Magyarországon a Dunántúlon és az északi részeken találkozhatunk a leggyakrabban kullancsokkal. Legyünk különösen óvatosak a Balassagyarmat–Pásztó vonal mentén, Eger, Budapest, Cegléd és Tatabánya környékén, valamint a Pápa és Zirc, illetve Nagykanizsa és Kaposvár által bezárt területeken, de Szombathely, Zalaegerszeg és Pécs közvetlen közelében sem érdemes egy szál rövidnadrágban nekivágni a tájnak. Aki részletesebben is kíváncsi az egyes vidékek fertőzöttségére, az a www.kullancsinfo.hu oldalon talál egy igen hasznos kullancstérképet.

Ha már belénk akaszkodott a szemtelen kis vérszívó, a „kipiszkálásához” célszerű a gyógyszertárakban 1000–1500 forintért kapható kanalat vagy csipeszt használni. Sokan félnek a kullancsok kiemelésétől, de feleslegesen teszik: a hozzáértők szerint az sem baj, ha a fej esetleg beleszakad a bőrbe, mert 1-2 hét alatt az idegen test úgyis kilökődik. A nagyobb gondot az úgynevezett Lyme-kór okozhatja, amelyet szintén a kullancsok terjesztenek, s egyelőre nincs ellene védőoltás. A nyári influenza-szerű tünetekkel, kisebb lázzal, fáradékonysággal, gyengeséggel, ízületi gyulladással járó kór súlyos esetben a központi idegrendszert is megtámadhatja, ám egy vérvétellel kideríthető, hogy valaki megfertőződött-e ezzel a betegséggel. A fenti tünetek mellett a csípés helyén kialakuló vörös folt is a Lyme-kórra utalhat, de bőrpír esetén nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni, hiszen a „kullancstámadás” után 2-3 napig (az allergiás reakció következményeként) amúgy is mindenkinél fellépnek ilyen szimptómák.

Az alattomos rovarok elsősorban a magas füves, bozótos területeken várnak ránk, de ott vannak a lombos erdőkben, sőt a városi parkokban és a kiskertekben is. A fűszálakon és a levelek fonákján húzódnak meg, aztán belekapaszkodnak a ruhánkba, s a fényvédett területek (a testhajlatok, a hajas fejbőr) felé iparkodnak, majd befúródnak a bőrbe. A különösen veszélyes vidékeken akár minden ezredik vérszívó hordozhat valamilyen fertőzést, ezért érdemes kullancsriasztóval lefújnunk magunkat, illetve 4-5 óránként tüzetesen megnézegetni egymás testét, ami szórakozásnak sem utolsó. Évente 1500 Lyme-kórós beteget jelentenek hazánkban, a veszélyt tehát könnyelműség félvállról venni.

Az enyhe tél idén is kedvezett a kullancsok elszaporodásának, aminek a zalaiak örülhetnek a legkevésbé: az egészségügyi szolgálatok jelentése szerint lényegében az egész megye hemzseg az apró rovaroktól, a dombvidék szerelmesei az idén tehát legyenek még a szokásosnál is óvatosabbak. Nincsenek biztonságban a budapestiek sem, például a Margitszigeten kirándulók a séta után alaposan nézzék át magukat, nehogy hívatlan vendéget vigyenek magukkal haza. Pécsett a belvárosban is a nyakunkba eshet néhány vérszívó, de a baranyai megyeszékhely kedvelt kirándulóhelye, a Malomvölgy sem tartozik most a legbiztonságosabb területek közé. A kullancstérkép alapján Szeged viszont igen, ám az ott élők beszámolói szerint a híres vadaspark környékén szinte bárhol beleakadhatunk az apró rovarokba, érdemes tehát óvatosnak lenni, bármerre is járunk.