„Felfedeztük, hogy a skizofrén betegek az egészségesekhez képest eltérő agyterületeket használnak a munkamemória működése során, amely a rövid távú memória egy aktív formája”- írta tanulmányában Sohee Park kutató.

Mindkét vizsgálati csoport a frontális agykérget használta emlékezéskor és felejtéskor. Ugyanakkor, míg az egészséges csoport ennek az agyterületnek a jobb oldalát használta, mikor arra kértük, térbeli elhelyezkedésekre emlékezzenek, addig a skizofrén betegek mindkét félteke szélesebb hálózatát használták - magyarázta a kutató.

Ez azt sugallja, hogy amíg az egészséges emberek a specifikus memóriaműködéshez az agyterületek egy specializált és fókuszált hálózatát alkalmazza, addig a skizofrén betegek inkább egy diffúzabb és szélesebb hálózatot használnak ugyanazon cél elérése érdekében. A kutatók alapvető különbségeket találtak az egészségesek és skizofrének között abban, ahogy hibáznak. Amikor az egészséges emberek felejtettek, nem voltak magabiztosak válaszukban, és a helyes memóriaműködéskor használt agyterületek inaktívak maradtak. A skizofrén betegeknél egy sokkal összetettebb képet figyeltek meg.

Ha az egészséges emberek helyes választ adnak, a jobb frontális agykéreg aktivitása nő. Ha felejtenek, nincs ilyen növekedés. Agyuk aktivációs mintázata szorosan összefügg memóriájuk teljesítményével. Nem így a skizofrén betegek esetében. A skizofrén betegek hibás információkat kódolhatnak és ezekre emlékeznek. Az agy aktivációs mintázata ilyen hibák esetében azt jelenti, hogy emlékeztek valamire, ám az (eleve) hibás volt. A hibás tárolás és a válaszadásban való magabiztosság párosítása lehet a téveszmék létrejöttének egyik módja.

Az 1990-es évektől tudják a kutatók, hogy a munkamemória zavarai a skizofrénia állandó tünetei. A kutatók célja annak jobb megértése, hogy mi történik az agyban, ami ezeket a zavarokat okozhatja. A jobb félteke általában a térbeli információk feldolgozásakor lép működésbe, ám ha hibásan működik, ami a skizofrének esetében is előfordul, a bal félteke is működésbe lép - magyarázta a szakember, hozzátéve:  egy másik lehetséges magyarázat, hogy a skizofrén betegeknek több nehézséget okoznak ezek a feladatok, és ennek eredményeként több agyterületet hívnak segítségül.

A kísérletben a résztvevőket arra kérték, hogy a számítógép képernyőjén látható pontra koncentráljanak. Ezután három fekete kör tűnt fel a képernyőn szürke háttérben, mindegyik eltérő helyen. Egy rövid szünet után a résztvevőknek egy mintát mutattak és megkérték őket, hogy ha a minta hasonlított a korábban megmutatott körökre, nyomjanak meg egy gombot, és ha nem, egy másik gombot. Ezután azt kérték, hogy nyomjanak meg egy újabb gombot egy egytől ötig tartó skálán, hogy miként jellemzik magabiztosságukat a válaszadáskor.

A kutatók felvételeket készítettek az agyi aktivitásról a feladatok során funkcionális mágneses rezonancia (fMRI) képalkotó segítségével. Megismételték a kísérletet az infravörös-közeli spektroszkópiát (NIRS) alkalmazva is, amely a skizofrének vizsgálatának egy új és ígéretes módja a kutatók szerint. A vizsgált beteg egy széken ül, és műanyag készüléket helyeznek a fejére pár szíjjal. Még a csecsemők is jól viselik. Kísérletük bemutatja, hogy a NIRS az fMRI járható alternatívája, ami azt jelenti, hogy sokkal több ember vehet részt a kísérletekben.