A nagy átfogó jellegű vizsgálatok közül az egyikben a szerzők a közép-európai régió nyolc országában vizsgálták 1-es típusú diabéteszben szenvedő gyermekek és serdülők veszélyeztetettségét, mivel újabb felmérések szerint a gyermekkorban kezdődő 1-es típusú diabétesz még napjainkban is korai szív- és érrendszeri szövődményekkel valamint korai – 20-39 életév közötti – halálozással jár. A felmérés rámutatott arra, hogy a modern inzulinok és vércukormérő eszközök jó elérhetősége ellenére az anyagcsere kontroll a gyermekek többségében messze elmarad a kívánatos szinttől.

Egy másik itt bemutatott klinikai vizsgálatban a cukorbeteg-gondozásban és kombinált orális (szájon át szedhető) gyógyszeres kezelésben részesülő 2-es típusú cukorbetegek kezelési célérték elérési arányát vizsgálta. Az eredmények szerint sajnos az érintett betegek több mint háromnegyede nem érte el a célértéket, de a szakemberek bíznak benne, hogy további, hatékony orális kezelés remélhetőleg a betegek nagyobb arányában eredményezi majd a kezelési célérték elérését és fenntartását.

Az átfogó vizsgáltok közül végezetül érdemes még kiemelni az egyes új típusú analóg inzulinok (a természetes humán inzulin biotechnológiai módszerekkel módosított változatai) első alkalmazásának tapasztalatait összegzőt. Az első eredmények szerint az alkalmazott inzulin terápia hatékonyan javította az anyagcserét, beállítása a napi gyakorlatban gyorsan és biztonságosan megvalósítható, de az eredmények egyben felhívták a figyelmet a megfelelő dozírozás fontosságára is.

Az idei kongresszuson kiemelt figyelmet kapnak a genetikai jellegű kutatások is. A figyelem nem véletlen, hiszen a betegség kialakulásának pontos genetikai háttere még nem ismert, pedig a gyors terjedés és az élethosszig tartó kezelés szükségessége miatt a genetikai háttér pontos ismerete nagy előrelépést jelente a prevencióban és kezelésben egyaránt. A téma fontosságát jelzi, hogy a Magyar Diabetes Társaság kongresszuson tartott közgyűlésén két új munkacsoportot hoznak majd létre, melyek közül az egyik kifejezetten genetikával fog foglakozni. (A másik a terhességi diábétesszel).

A Magyarországon jelenleg vezető halálozási oknak számító szív- és érrendszeri megbetegedések esetében bár már maga a diabéteszes állapot is a legkomolyabb kockázatot jelenti – egy cukorbeteg rizikója megegyezik egy már infarktuson átesett emberével –, a betegség pedig gyakran társul egyéb, további kardiovaszkuláris rizikót jelentő betegségekkel. Ha ezek együttesen jelentkeznek, akkor sokszor már metabolikus-szindrómáról beszélhetünk (tünetei az emelkedett vérnyomás, különféle vérzsírszint eltérések, csökkent cukor tolerancia (IGT), elhízás).

E kórkép előfordulási gyakorisága Magyarországon eddig még nem volt pontosan ismert, az első reprezentatív hazai vizsgálatot is a kongresszuson mutatják be. A több mint 2000 főn végzett, reprezentatív kutatás szerint a metabolikus szindróma életkor szerint standardizált prevalenciája (előfordulása) a 20-69 évesek körében az ún. ATPIII-as kritériumrendszer (a tünetek, az eltéréseket és a határértékek egységes nemzetközi rendszere) szerint férfiaknál 26 százalék, nőknél pedig 24,1 százalék volt. Azaz a felnőtt lakosság körülbelül egynegyede érintett a kórképben, miközben az orvosok által már korábban ismert esetek aránya csupán 7,8 százalék volt a férfiaknál, illetve 6,1 százalék  a nőknél.