"Közel négy éve vegetáriánus vagyok, és épeszű. Az elején még fogyasztottam tejtermékeket és tojást, ma már nem eszem semmilyen állati eredetű táplálékot, igaz, olykor nem egyszerű. Leszoktam a dohányzásról, leadtam pár kilót, elmúlt az asztmám, egyszóval jól érzem magam a bőrömben" - összegzi Tünde nevű, harminc éves forrásunk, milyen hozamai voltak életmódváltásának.

Ebédidő. Vegyesen vagy válogatva? © hvg.hu

Életfelfogásával nincs egyedül a fiatal hölgy, a civilizációs betegségek - magas vérnyomás, szív- és érrendszeri megbetegedések, túlsúly, felnőttkori cukorbetegség, allergia, asztma - kiküszöbölése miatt egyre népszerűbb a húsmentes táplálkozás. A vegetáriánus életmód nem mai hóbort, gyökerei időszámításunk előtti korokra nyúlnak vissza. Több ezer évvel ezelőtt már Egyiptom papjai is megtagadták a húsfogyasztást, a vegetáriánus tanok alapjait pedig az ókori görög orvos-filozófusok teremtették meg. A vegetáriánus táplálkozás vallási, filozófiai és ökológiai szempontokon túl - egyes vallások tiltják az állati eredetű táplálékok fogyasztását, míg mások az állatok leölését tagadják meg -  egészségügyi aspektusokat is magában foglal.

Barnáné Susa Éva, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) dietetikusa az egészséges életmód lényegét nem feltételenül a hús elutasításában látja. „Azt vallom, hogy vegyes, azaz állati és növényi eredetű táplálékot is fogyasszunk. A nem szakszerűen összeállított, állati eredetű termékektől mentes étrend káros is lehet a szervezetünkre, különböző kóros állapotokat idézhet elő" - mondta el a hvg.hu-nak az ÁNTSZ dietetikusa. Persze nem mindenki van tisztában azzal, hogy mekkora fehérjemennyiségre van naponta szükségünk, így húsfogyasztással adagoljuk túl magunkat. Az ideális mennyiség testsúlykilogrammonként 0,8 gramm – ez azt jelenti, hogy ha valaki 60 kilogrammot nyom, akkor körülbelül 50 gramm fehérjére van szüksége naponta, aminek fele növényi, fele állati eredetű kell legyen. 10 dkg hús átlagosan 20 g fehérjét tartalmaz, emellett fogyasztunk tejet, tejterméket, és tojást. Fontos tehát, hogy megtaláljuk a helyes arányt - hangsúlyozza a dietetikus.

„Az az igazi, ha valaki nem divatból lesz vegetáriánus, hanem mert életmódváltást akar, ez tehát túlmutat a húsról való lemondáson" - fogalmaz az ÁNTSZ szakembere. A szemléletükben is sokféle vegetáriánusok elutasítják az olyan termékek fogyasztását, amelyhez az állatok leölése szükséges, jobbára nem fogyasztatnak alkoholt, nem dohányoznak, rendszeresen mozognak, és sok időt töltenek a természetben. Kíméletes eljárásokkal készítik ételeiket, kizárólag természetes ízesítőket, zöldfűszereket használnak, és vizet, gyógyteákat isznak. Ha tehetik, nem vásárolnak olyan termékeket, amelyeket a növénytermesztés és az állattenyésztés hatékonyságát fokozó vegyszerekkel kezeltek.

A fentiek alapján öt fő vegetáriánus-irányzatot különböztetünk meg. A legszigorúbb változata az úgynevezett vegán táplálkozási forma. Ez kizárólag növényi eredetű táplálékok fogyasztását engedélyezi, azaz csak zöldséget és gyümölcsöt, szélsőségesebb esetben azt is csak nyersen. A makrobiotikus táplálkozás gerincét pedig teljes értékű gabonafélék adják, ezt zöldségfélék, hüvelyesek egészíthetik ki. Vannak, akik az állatok leölését ellenzik, noha húst és halat nem esznek, de tejtermékeket és tojást igen. Létezik egy teljesen enyhe variáció is, ami előzőekhez képest még halat és baromfihúst is tartalmaz – ez a szemi-vegetáriánus táplálkozási forma. Akik ez utóbbit követik, igazán nem vegetáriánusok, de a vörös hús elhagyása is egyfajta fokozata az életmódbeli váltásnak - szögezi le a dietetikus.

"Azt tapasztalom, hogy akik átálltak, azok jobb közérzetről számolnak be. Sőt, a statisztikák is őket igazolják, körükben kevesebb az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, és egyes daganatos megbetegedések előfordulása. Ha valaki az elvei miatt tér át a vegetáriánus étrendre, akkor könnyen ki tud alakítani egy újfajta életmódot, és akár olimpiai aranyakkal büszkélkedhet - gondoljunk csak Kőbán Ritára, aki a mai napig vegetáriánus." - sorolja az ÁNTSZ szakembere milyen életmódjukból adódó előnyökkel számolhatnak a vegetáriánusok.

Hús nélkül. Jobb közérzet, kevesebb betegség © Stiller Ákos

A jól felépített vegetáriánus életmód valóban jó közérzetet és egészséget eredményez. Nem véletlen, hiszen a növények bővelkednek az értékes tápanyagban – gazdagok rostokban, C-vitaminban, E-vitaminban, béta-karotinban, cinkben, rézben, vasban, mangánban, szelénben. Ezek védőhatása az érelmeszesedés és bizonyos rosszindulatú daganatok megelőzésében érvényesül. A vegetáriánusok között egyes betegségek ritkábban fordulnak elő (daganatos megbetegedések, diabétesz, elhízás), mint a húst fogyasztók körében, de kizárólag akkor, ha a húsmentes étrend során megfelelő az energia- és tápanyag-ellátottság. Persze azt se felejtsük el, hogy ez leginkább az életmódnak tudható be, és nem kizárólag az étrendnek.

De aki növényevővé avanzsál, annak hátrányokkal is számolnia kell. A hús és húskészítmények elhagyása elsősorban vas- és B12 vitamin-hiányt eredményezhet, míg a tej és tejtermékek mellőzésével kalciumhiány alakulhat ki. Tény, hogy a növényi eredetű élelmiszerek is tartalmaznak valamennyi vasat, kalciumot és B12 vitamint, de ezek a tápanyagok nem tudnak olyan hatásfokkal felszívódni, mint ahogyan az állati eredetű élelmiszerekből. A vas felszívódásához állati eredetű élelmiszer, és természetes C-vitamin együttes jelenléte szükséges. Ez azt jelenti, hogy a hús mellé saláta vagy főzelék ajánlott, ez az igazán jó párosítás - tanácsolja a dietetikus.

A növényi eredetű táplálékokban is előfordulnak ártalmas anyagok, akár még biotermékekben is. (A vegetáriánus konyhán a biotermékekre helyeződik a hangsúly. Ezekhez általában speciális üzletekben, "speciális áron" lehet hozzájutni, így az étrend megtervezése, és beszerzése több utánajárást, időráfordítást és költséget igényel, mint ahogy az a hagyományos termékek esetében történne.) Ilyen egészségtelen alkotóelemek a sárgabarack magjában és a keserűmandulában előforduló ciánhidrogének, a hüvelyesekből származó fitátok, a nitrát, amely különböző mértékben minden növényben jelen van. Megemlíthető az éretlen vagy kicsírázott burgonyában található szolanin, illetve a forgalmas utak menti gabonafélékben lévő ólom. Ez a vegyesen táplálkozókra azért jelenthet kevesebb veszélyt, mert ők arányaiban kevesebb növényt fogyasztanak.

Bizonyos táplálékkiegészítőkkel pótolható a húsmentes étrendből fakadó hiány. "A multivitamin készítmények a vitaminok mellett ásványi anyagokat is tartalmaznak, s ma már korosztályok alapján is válogathatunk, találunk a kínálatban gyermekek, felnőttek, 50 év felettiek, vagy sportolók számára kialakított készítményeket” - hangsúlyozza a szakember. 

Magas IQ, vega életmód

© Dripnet Kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a gyermekkori magas IQ-szint vegetáriánus életmódot eredményez felnőtt korban. Catharine Gale, a University of Southampton járványtani intézetének szakembere szerint a briliáns elméjű emberek jóval egészségesebben táplálkoznak. A kutatás szerint a vegetarianizmus leginkább a nőkre, a magas végzettségűekre, és a magasabb társadalmi osztályokra jellemző, de az IQ jelentős előrejelző tényező.

A vega életmód leginkább a várandós anyákra, a gyermekekre és az idős emberekre jelenthet veszélyt. A terhesség alatti vegán vagy makrobiotikus táplálkozás miatt a szervezetben fehérje, kalcium, vas, cink, B6-vitamin, B12-vitamin, D-vitamin hiány alakulhat ki, amely a magzat rendellenes testi fejlődéséhez, anaemiához, csontritkuláshoz, felszívódási zavarokhoz vezethet.

Gyermekkorban sem javasolt a vegetáriánus étrend. Noha a szójabab a vegetáriánusok legkiválóbb fehérjeforrása, a fejlődő szervezet számára azonban nehezen emészthető. Ne keverjük össze a szóját a csecsemőknek szánt szójaalapú tápszerekkel. Noha a tejérzékeny kisgyermekek számára gyártanak szójaalapú tápszereket, ezek emészthetősége könnyű, ám fejlődésben lévő szervezetnek szójapörköltet, vagy vagdaltat önálló ételként adni nem egészséges. Ám teljesen kizárni nem tudjuk gyermekeink étrendjéből a szóját, mivel a legtöbb felvágottban, húskészítményben megtalálható.

Köztudott, hogy a növényi fehérjék nem tartalmaznak minden fontos aminosavat, ezért összetételük kevésbé értékes, mint az állati eredetűeké. Teljesértékű fehérjetartalmának köszönhetően a szója és az abból készült termékek – szójaalapú élelmiszerek, szójatej, tofu, kocka, granulátum vagy liszt – megfelelő fehérjeforrásnak bizonyulnak a vegetáriánusok számára is, ugyanakkor fogyasztásával legyünk mértéktartók, mert megterheli az emésztőrendszert. A kizárólag növényi táplálékot fogyasztók csak akkor juthatnak megfelelő minőségű aminosav-készlethez, ha helyesen válogatják össze a különböző növényi fehérjeforrásokat, azaz gabonaféléket, hüvelyeseket – beleértve a szóját – és az olajos magvakat.