Gábor S. Pál főorvos azt követően nyilatkozott a távirati irodának, hogy az Elbánik a pánikkal - A pánikbetegség klinikai formái címmel tartott előadást a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara pszichiátriai klinikája továbbképző programjának keretében. 
 
Az említett adatok csak a szívpánikra vonatkoznak, amely a betegség leggyakoribb fajtája. Emellett ismert a neurológiai vagy más néven a feji pánik, a hasi pánik, az álidegzsábák jelensége, illetve az ágyéki idegek érintettsége. Ezeknél ritkán gondolnak az emberek pszichés eredetre, de ha jól diagnosztizálják, kiválóan és gyorsan kezelhető. A betegek jól gyógyulnak és nincs szükség a műtéti beavatkozásra.
 
Sajnos az egész világon gond, hogy a pánikbetegséget az orvosok sokszor nem ismerik fel, mert pszichés eredetű ugyan, de kilencven százalékban testi tünetekben nyilvánul meg - tette hozzá a szakember.
 
A leggyakoribb pánikbetegségre utaló tünet például az éjszakai légszomj: a beteg úgy érzi, hogy nem kap levegőt, nagyon szapora a pulzusa, mellkasi nyomást érez, reszket, remeg, verejtékezik, esetleg halálfélelme is van.  A főorvos kitért arra is, hogy az emberek harminchét százaléka szenved el élete során egy-egy pánikrohamot, főleg a húszas éveiben. Ennek három-négy százalékából alakul ki azután pánikbetegség.