A kiemelt feladatok között szerepel a laikus elsősegélynyújtás megerősítése - szögezte le a napokban Székely Tamás egészségügyi miniszter. A tárcavezető nem blöffölt, a parlament egészségügyi bizottsága  - a Magyar Vöröskeresz és az Országos Mentőszolgálat támogatásával - április elején négypontos állásfoglalást fogadott el a laikus elsősegélynyútással kapcsolatban. Ennek egyik legfontosabb pontja az, hogy legyen iskolai tananyag az elsősegélynyújtás, általános és középiskolákban tanítsák az erre vonatkozó ismereteket. Az állásfoglalás további pontjai leszögezik, hogy az elsősegélynyújtás készségszintű elsajátítását biztosító, a Vöröskereszt által szervezett tanfolyamok elvégzése is a jogosítvány megszerzésének egyik feltétele legyen. Szigorításra szorul továbbá a rendvédelmi szervek - például tűzoltók, rendőrség -  tagjainak elsősegélynyújtási felkészítése is.

Elsősegélynyújtás, nem élesben. Van mit gyakorolni © Müller Judit

"Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a nyugat-európai országokhoz hasonlóan nálunk is minél magasabb legyen a szakszerű elsősegélynyújtásra képes emberek aránya" - mondta el a hvg.hu megkeresésére Harrach Gábor, a Magyar Vöröskereszt szóvivője. Rendszeres oktatás ugyanis egyelőre csak a Vöröskereszttel hivatalosan is együttműködő oktatási intézményekben, az úgynevezett bázisiskolákban van. (A közel kétszáz iskolát magába foglaló hálózat szakmai és hivatkozási alapot jelenthet az elsősegély-oktatás átfogó iskolai bevezetésekor.) A szóvivő szerint amerikai felmérések igazolják, hogy azokban a háztartásokban, ahol a gyerekek is elsajátították az elsősegélynyújtással kapcsolatos ismereteket, kevesebb volt a halálos kimenetelű vagy tartós egészségkárosodással járó balesetek száma.

Az elmúlt tizenkét évben több mint egymillió ember vizsgázott elsősegélynyújtásból Magyarországon - tudjuk meg Harrachtól -, ám a helyes beavatkozás érdekében évente fel kellene frissíteniük az ismereteiket. S csupán 16 óra szükséges az életmentéshez szükséges alapvető ismeretek és gyakorlatok elsajátításához. Az elsősegély-oktatás módszertana is hatalmas fejlődésen esett át: a tisztán elméleti alapú képzést és vizsgáztatást mára felváltotta a gyakorlatias szemléletmód, az úgynevezett baleseti szimuláción alapuló oktatás. Ennek során képzett imitátorok játsszák el valósághű helyszíneken egy lehetséges baleset vagy rosszullét következményeit. 

De miért is van minderre szükség? A nem túl biztató adatok szerint csak minden tizedik bajba jutott részesül megfelelő elsősegélyben a mentők kiérkezése előtt. Pedig a laikus elsősegélynyújtásnak pontosan az lenne a lényege, hogy az áldozatok még a mentők kiérkezése előtt segítséget kapjanak. Számos esetben túlzás nélkül állítható, hogy életmentő volt az elsősegélynyújtást végző.

"Azért roppant fontos a laikus elsősegélynyújtó szerepe, mert az egész mentési folyamat az ő irányításával indul el, az ő bejelentése alapján küldik a helyszínre a mentőegységet, a baleset súlyosságának téves megítélése időveszteséghez  - például nem elegendő az esetkocsi, vagy rohamkocsi mozgósítására lenne szükség -, vagy éppen ellenkezőleg, felesleges, máshonnan elvont mentőegység kivezényléséhez vezethet" - magyarázta a hvg.hu-nak a mentőszolgálat név nélkül nyilatkozó munkatársa. Óriási felelősség hárul a segítő szándékú laikusra, beavatkozása a beteg egész további sorsára, hátralévő életére, annak minőségére, esetleg a bajba jutott életben maradására is hatással lehet - mondta.

A felkészületlenségből gyakran adódnak hibák is; a leggyakoribb, hogy nem időben és nem jól hívják ki a mentőt. Ha látunk egy balesetet, ne tárcsázzuk rögtön a 104-et, előbb győződjünk meg arról, hány sérülttel van dolgunk, illetve milyen állapotban vannak - így a mentős. A keringés, és a légzés megállapítása a legfontosabb - a sikeres újraélesztés esélye percenként 20 százalékkal csökken - , de annak ellenére, hogy nagyon egyszerű mozdulatokkal ellenőrizhetők az életfunkciók, a tapasztalatok szerint még ezt is ritkán végzik el a helyszínen tartózkodók, többnyire tanácstalanul körbeállják a sérülteket, várva a mentőegység kiérkezését. Ha mégis rászánják magukat például az újraélesztésre, előfordul, hogy nem tudják, hol kell pontosan nyomni a mellkast, vagy hanyatt fordítják a beteget, s megpróbálják szájon át lélegeztetni, arra azonban már nem emlékeznek, hogy hátra kell fordítani a beteg fejét, ellenkező esetben a gyomorban végzi az összes levegő - ecseteli a életmentéssel foglalkozó munkás.

A Vöröskereszt a kommunikáció és a rendezvényszervezés eszközeit is rendszeresen felhasználja az elsősegélynyújtás ügyének népszerűsítésére. "Aki elmegy egy Vöröskereszt által szervezett szabadtéri rendezvényre, az amúgy is tisztában van már az alapokkal. A többség tévét néz, ezen a csatornán kellene tehát tájékoztatni őket" - vélekedik a mentőszolgálat munkatársa, aki szerint nem lehet úgy kiengedni gyerekeket az iskolából, hogy nem tudják, mi az a stabil oldalfektetés vagy az eszköz nélküli újraélesztés. 

"A laikus elsősegélynyújtás alapvető elméleti ismeretek meglétét feltételezi, és azt, hogy a segítségnyújtó a gyakorlatban is képes végrehajtani bizonyos életmentő beavatkozásokat; ehhez a lakosság jelentős hányadának rendszeres elméleti és gyakorlati képzésen, illetve a megszerzett ismeretek szinten tartására alkalmas tanfolyamokon kellene részt vennie" - mondta el a hvg.hu-nak Szeifert Jenő általános szakorvos, aki az ELTE PPK Testnevelési Tanszékén oktat többek között elsősegélynyújtással kapcsolatos ismereteket. 

Övék a Balaton

A Vöröskereszt idén is megszervezi elsősegélynyújtó szolgálatát a Balatonon, július 2. és augusztus 19-ig 26 településen közel 350 hozzáértő önkéntes tartja majd szemmel a partot. Feladatuk nem vízi mentés, hanem ficamok, égések, rosszullétek és apróbb balesetek, sérülések ellátása. „A tavalyi főszezonban 2 ezer sérültet láttunk el, így szinte biztos, hogy idén is nagy szükség lesz ránk” – hangsúlyozta Harrach Gábor szóvivő.

Az egyik leggyakoribb baleseti következmény a légzés, illetve a keringés megállása, felnőtteknél ez utóbbi különösen gyakori. A leghatásosabb módszer ma már a szívmasszázs - ecseteli Szeifert Jenő. Fektessük a pácienst kemény, stabil felületre, majd nyomogassuk a mellkast a szegycsont alsó felén; mivel az elsősegélynyújtó testsúlya néhány centiméterrel benyomja a sérült mellkasát, a szívben lévő vér a verőerekbe ürül, s a vérkeringés megindul. Közben ellenőrizzük az alpvető életjelenségeket. Ha nem megfelelő helyen végezzük a szívmasszázst, az eredménytelen lesz. Az egyetemi oktató szerint nagy előrelépést jelentene a defibrillátorok kihelyezése a közterekre. (Néhány külföldi országban ez már eredményesen működik.) Súlyos balesetek gyakori velejárója a sokkos állapot, amelyet leginkább vérveszteség - de akár egy méhcsípés is kiválthatja - idéz elő, aminek következtében összeomlik a keringési rendszer. Árulkodó tünetek a sápadtság, erős verejtékezés, az izomgörcs. Itt is fontos a beteg pozicionálása: fektessük a hátára, és emeljük meg a végtagokat.

Nyáron a szív- és érrendszeri betegsségek a leggyakoribbak, amelyek vérnyomásemelkedéssel, szédüléssel, ájulással, olykor infarktussal járhatnak. Az ilyen esetekben azonnal mentőt kell hívni, de addig is fektetni kell a beteget. Előfordul, hogy nem ismerjük fel, hogy a betegnek szívinfarktussa van: ha hűvösen verejtékezik, mellkasi fájdalomra, halálfélelemre panaszkodik, gyanakodhatunk. Szinte ugyanilyen gyakori baleset a csonttörés. Nyílt törésnél a fertőzésveszély is fennáll, így érdemes a fertőtlenítéssel kezdeni: általában elég, ha rátekerünk egy tiszta textilt. Tévhit, hogy például a lábtörésnél fel kell polcolni a végtagot, ezzel többet árthatunk, mint használunk. Ajánlatos viszont két oldalról kitámasztani a sérült végtagot, megakadályozva ezzel az oldalmozgást. Koponyasérülésnél szintén segít, ha enyhén megemeljük a fejet, s így támasztjuk alá. Mellkasi sérülésnél, bordatörésnél nyújtott lábbal kell leültetni a sérültet, félig ülő helyzetbe, ami segíti a könnyebb légzést s fájdalomcsillapító hatása is van. Habár a beteg állapotának sokszor jót tesz a stabil oldalfektetés, töréseknél ez tilos.

Szeifert doktor tapasztalatai szerint nem ritkák a háztartási balesetek sem, mint az égés vagy forrázás. Az ilyen helyzetekben a hűtés a legfontosabb: legalább fél órán át folyassuk a sérült felületre a hideg vizet, ezzel megelőzhető, hogy mire kiérkezik a mentő, az elsőfokú égésből másodfokú legyen. A különféle sebeknél mindig a vérzés elállítása  a legsürgetőbb teendő.  Tilos a sebet vízzel vagy fertőtlenítővel kimosni. A sebkötés a vérzés típusától függ: hajszáleres vérzésnél a vér lassan szivárog, elég a fedőkötés, ami egy gézlap rögzítését jelenti. Gyűjtőeres vérzésnél nyomókötést, ütőeres vérzésnél a jelentősebb vérveszteség elkerülésére a sérült eret a csonthoz rögzítve, ugyancsak nyomókötést alkalmazunk.  

A különféle mérgezéses esetekben szintén életet menthet a gyors, szakszerű reakció. Ha túl sok gyógyszert szedett be a beteg, akkor hánytatni kell, majd minél több folyadékot, tejet vagy vizet itatni vele. Mérgezésnél tilos a hánytatás: a legjobb segítség, ha van kéznél széntabletta, ha nincs, megteszi a tej is. Néhány anyag a vízzel is reakcióba lép - ilyen például a benzin -, ilyen esetekben hatékony a parafinolaj, amely vékony filmréteget képez a gyomor falán, lassítva ezzel a felszívódást. Külsőleg is tilos a vízzel való lemosás, használjunk inkább száraz textilt. A rossz kémények miatt bekövetkező szénmonoxidmérgezésnél pedig minél előbb el kell távolítani az illetőt a helyiségből, és mielőbb megkezdeni az újraélesztést a már említett szívmasszázzsal.

A krónikus betegek közül leginkább a cukorbajosok és az epilepsziások szorulhatnak segítségre. Félig alélt állapotot idézhet elő, ha leesik a vércukorszintjük: mielőbb itassunk velük cukros folyadékot, majd következhet a stabil oldalfektetés. Epilepsziás görcsrohamnál biztosítani kell, hogy a beteg ne haraphassa el a nyelvét, illetve óvjuk a végtagokat a kilengéstől. Ám tilos erősen lefogni, mert az erős rángás izomsérüléseket okozhat. Kétségtelenül az egyik legszerencsétlenebb baleset a félrenyelés: azonnali segítség a felsőtest előre döntése mellett a lapocka körüli területre mért határozott ütés.

A legprecízebb elsősegélynyújtás sem helyettesítheti az orvosi vizsgálatot, így minden esetben hívjunk mentőt, már csak azért is, mert a legtöbb esetben a beteg mozdítása tilos. A legtöbb sérülésnél, balesetnél elég a gyanú, hogy megkezdjük az elsősegélynyújtást, a sérülés súlyosságának megállapítása amúgy sem a laikus segítők feladata.