A szúnyogokról köztudott, hogy komoly szerepük van a malária és a nyugat-nílusi láz terjedésében. Egyik betegségre sem létezik megelőző védőoltás. A maláriáról a magyar lakosság kevésbé jól informált, a megbetegedéseket illetően. Mindez köszönhető annak, hogy itthon gyakorlatilag nincs malária-veszély, fél évszázada nem regisztráltak ilyen járványt.

Tudta-e?

© sxc.hu A vándormadarak révén itthoni csípőszúnyogok is terjeszthetik a nyugat-nílusi lázat illetve a maláriát. A malária halálozási aránya egyre magasabb, melynek oka az egyre nagyobb mértékű gyógyszer-rezisztencia, illetve a szúnyogok ellenálló-képességének a növekedése.

A nyári időszak kezdetével azonban fontos beszélni róla, ugyanis sokan választanak nyaralásuk úti céljaként olyan országot, ahol a malária elterjedt fertőző betegség. Az egészségügyi világszervezet (WHO) adatai szerint a legfertőzöttebb területek közé tartozik számos kedvelt egzotikus úti cél, mint például Kenya, India, Thaiföld, Mauritius, Brazília, Mexikó.

Évente 100 országból mintegy 125 millió utazó látogat el a maláriafertőzés-veszélyes trópusi vagy szubtrópusi területekre, ebből közel tízezren meg is betegednek a jelentések szerint. Ugyanakkor a WHO becslései szerint a maláriás megbetegedések száma az utazók körében ennek mintegy a háromszorosa. Ezzel szemben a nyugat-nílusi láz komoly veszélyt jelent az európai országok számára is. A betegséget az utóbbi időkben regisztrálták számos környező országban, de volt járvány az Egyesült Államokban is, ahol halálos kimenetelű fertőzés is előfordult. A betegség tünetei hasonlatosak az influenzáéhoz, azonban agyhártya- és agyvelőgyulladáshoz is vezethetnek. Kiemelten veszélyeztettek az idősebbek, s azok, akiknek gyenge az immunrendszerük, náluk nagyobb eséllyel alakulhatnak ki szövődmények.

A szúnyogok által szerzett betegségek gyógyíthatók, de akár életveszélyesek is lehetnek, vagy maradandó károsodást okozhatnak. Az orvostudomány minden betegséggel kapcsolatos álláspontja egyöntetű: a prevenció, az egyéni megelőzés elsődleges szempont. A kellő odafigyelés és óvatosság sokszor életeket menthet, vagy hosszabbíthat meg. A védőoltás és a gyógyszeres kezelés is csupán a csípés utáni következményektől véd, azonban a teljeskörű megelőzés mindjárt a csípéstől óv meg minket, mely egyéni védekezés kérdése.