szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A felnőttkori kövérség kritikus időszakát az élet első hónapjai jelentik. A meglepő és sokak számára lehangoló tudományos tanulmányt az American Journal of Clinical Nutrition folyóirat közölte.

Számos kutatócsoport foglalkozik az elhízás, a kövérség kérdéseivel, mert a súlytöbblet a világszerte legtöbb halált okozó szív- és érbetegségek egyik fontos kockázati tényezője. A tudományos érdeklődést tovább fokozta, hogy az elhízás nem csak a felnőttek, hanem a gyermekek között is igen gyakori: az Egyesült Államokban ma a gyerekek egyharmada fölösleges kilókat cipel magán.

A kutatók fölhívják a figyelmet arra, hogy az ember abban is különbözik a többi emlős élőlénytől, hogy a magzat már az anyaméhben igen sok zsírt halmoz föl a testében. Régebben ezt azzal magyarázták, hogy a szigetelő zsírréteggel helyettesítjük azt a szőrbundát, amely sok emlősön már születéskor ott van.

A legújabb tanulmányok szerint ez a magyarázat gyenge lábon áll. Valószínűbb, hogy a többi újszülötthöz képest az emberi újszülött (sokkal nagyobb) agyát kell védeni, épségét biztosítani a zsírszöveti energiatartalék formájában, ha bármilyen okból az élet legkorábbi szakában a külső, szülői, gondozói segítség szünetelne.

A fejlődéstan szakemberei szerint az élet korai szakában működő szabályozás a későbbiekben is jelen van. Az utóbbi években több vizsgálatban összehasonlították a kisgyerekkori súlynövekedés és a felnőttkori testsúly mértékét. Egy finn munkacsoport Hilkka Ylihärsilä vezetésével kimutatta, hogyan viszonyult csaknem kétezer, jelenleg 56-70 éves férfi és nő testtömegindexe születési súlyához, illetve gyermekkori súlynövekedéséhez.

Azok a finn felnőttek, akiknek a testtömege 2-11 éves korban az átlagosnál gyorsabban növekedett, felnőttkorukban is nagyobbak lettek és főleg a zsírszövet aránya fokozódott jelentősen. Dán kutatók csaknem tizenötezer felnőtt adatainak elemzése alapján pedig azt találták, hogy ha a 7-13 éves korban mérhető testtömegindex nagyobb volt, a felnőtt személy koszorúérbetegség-kockázata is jelentősen megnőtt.

Mivel mind több a kövér gyermek, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez bizonyos felnőttkori betegségek előfordulását is növeli a következő évtizedekben.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Plázs

Szívelégtelenséghez vezethet az elhízás

A kövérség jelentősen hozzájárul ahhoz a lassú, lappangó gyulladásos folyamathoz a szívben, amely fokozza a szívelégtelenség kockázatát. Öt amerikai egyetem kutatóinak eredményeiről az amerikai szívgyógyász kollégium folyóirata számolt be.

MTI Plázs

Hasnyálmirigyrákot okozhat a hasi elhízás

Azoknál az elhízott nőknél, akiknek a túlsúlya főként hasuk környékén van, 70 százalékkal nagyobb valószínűséggel fejlődik ki hasnyálmirigyrák - állapították meg svéd kutatók.

MTI Plázs

Milyen betegségeket okozhat a hasi elhízás?

A hasi elhízás akkor is a koszorúér-betegség súlyos kockázati tényezője, ha még nem jár lényeges testsúlytöbblettel. A most befejeződött szívgyógyász világkongresszus egyik ülésszakán ezt a sokak számára kellemetlen felismerést hangsúlyozták a szakorvosok.

hvg.hu Plázs

Hogyan vezethetik be az elhízási adót?

Az elhízás a jövőben még nagyobb méreteket ölt. Milyen következményekre számíthatunk? A hízási adó már évek óta nyílt viták tárgya. Azon az alapon lehetne bevezetni, hogy ha valaki tudatosan olyan élelmiszereket vagy ételeket értékesít, amelyek megbetegítik vagy a betegségek iránt fogékonyabbá teszik az embereket, akkor viselnie kell a jövőbeli kezelés költségeinek egy részét. Részlet a HVG Kiadó gondozásában megjelent Jövő-dosszié című könyvből.